Felidézte, hogy a korábbi növekedési prognózist újra kellett gondolni, mivel az inflációs pálya megváltozott, és az eddig félmilliós ukrán menekülthullám is rendkívüli intézkedéseket igényel. Nehéz megbecsülni a szankciók hatását a magyar gazdaság szereplőire  – ismerte el.

“Ugyanakkor fölkészültünk erre az időszakra is: a hazai gazdaságot jelenleg nagy megtakarítási ráta jellemzi, és ehhez kis hitelállomány kapcsolódik. Ez jelentheti azt is, hogy a vállalataink képesek kapacitásokat bővíteni, a háztartások pedig fenn tudják tartani a fogyasztási szintet”

– vélekedett a pénzügyminiszter.

Varga Mihály rámutatott: a hiány- és adósságmértéket a koronavírus hatásai befolyásolták. A számtalan beruházásélénkítő program, a munkabér utáni támogatás, az adókönnyítések mind azt a célt szolgálták, hogy a magyar gazdaság minél kevesebb sérüléssel jöjjön ki a pandémia okozta visszaesésből, és a munkahelyek megmaradjanak – hangsúlyozta.

“A büdzsét nem hagyjuk szétcsúszni”

– szögezte le.

Helyes döntésnek nevezte, hogy a múlt év végén megnövelték Magyarország pénzügyi tartalékait, 350 milliárdos kiadási plafonnal korlátozták a tárcák költését, nem engedték elkölteni a minisztériumok teljes 2021-es kereteit, elhalasztották 755 milliárd forintnyi beruházás megkezdését és az idei hiánycélt is 5,9-ről 4,9 százalékra csökkentették.

A miniszter beszélt arról is, hogy az uniós helyreállítási program vissza nem térítendő része kétezermilliárd forint, emellett a hitelrészt is igénybe kívánják venni. A pénz jó részét elmondása szerint olyan fejlesztésekre is fordítanák, amelyek például az energiareformot, a diverzifikációt, a zöldátállást segítenék elő. Az országgyűlési választásokig a pénzek visszatartásáról

“valószínűleg nem lesz döntés, a visszatartással Brüsszelből befolyásolni kívánják a megmérettetés kimenetelét”

– jegyezte meg.

Úgy vélekedett, az Európai Bizottság is tudja, hogy az álláspontja jogilag, politikailag és erkölcsileg egyaránt tarthatatlan.

A pénzügyi tárca vezetője beszélt arról is, hogy 2010-ben Magyarország az “IMF-lélegeztetőgépen lévő, csőd előtt álló ország volt”, gyenge növekedési mutatókkal, jelentős kockázatokkal. Azóta az ország a csődhelyzetből, az Európai Unió szégyenpadjáról az EU növekedési rangsorának élére került. Varga Mihály végül leszögezte: “a választás tétje az, hogy az ország folytatja a felzárkózást és előz, vagy leszakad és visszajut oda, ahol 2010 előtt volt”.