Az Országgyűlés pénteken sarkalatos törvényben rögzítette az állami és a helyi önkormányzatok vagyonáról rendelkező szabályokat. 

A képviselők 259 igen szavazattal, 36 nem ellenében döntöttek a kormány előterjesztésének minősített többséget igénylő passzusairól, míg további részeit 257 igen és 37 nem szavazattal fogadták el. A nemzeti vagyonról szóló törvény az alaptörvény kötelezettségének megfelelően meghatározza az állami és az önkormányzati közfeladatok ellátásának infrastruktúráját jelentő nemzeti vagyon védelmének és a vagyonnal történő gazdálkodásnak az általános alapelveit.

A törvény hosszan sorolja mi tartozik a nemzeti vagyon körébe: egyebek között az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, pénzügyi eszközök, társasági részesedések, vagyoni értékkel rendelkező jogosultságok, a légtér, az üvegházhatású gázok különböző kibocsátási egységei, a felszín alatti ásványkincsek a lelőhelyükön és a felszín alatti vizek. Ide sorolja a törvény az állami fenntartású közgyűjteményeket, a régészeti leleteket és a nemzeti adatvagyont. Nevesítve az állami vagyon körébe tartozik a Szent Korona és az Országház is. Nem tartozik ebbe a körbe az államháztartás körébe tartozó szervek és személyek pénzvagyona, a követelések és a fizetési kötelezettségek, a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok pénzvagyona.

Az állami vagyon a kincstári és üzleti vagyoni kört jelenti, az önkormányzati pedig törzs- vagy üzleti vagyont. A nemzeti vagyon körét a törvény megkülönbözteti három “védelmi szinten”. Eszerint az lehet kizárólagos állami illetve önkormányzati tulajdonú, a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű, illetve korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyon. Az újonnan bevezetett nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon hasonló a forgalomképtelen kizárólagos állami vagyon köréhez, de hasznosításuk kevésbé szigorú. A kizárólagos állami tulajdon köre a törvény szerint többek között a lovas cégekkel, a Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft.-vel és a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft.-vel bővül.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő gazdasági társaságoknál a tulajdonosi jogokat kizárólag a törvényben megjelölt miniszter, központi költségvetési szerv, vagy az állam 100 százalékos tulajdonában álló gazdasági szervezet gyakorolhatja. A helyi önkormányzatok törzsvagyona a jogszabályban meghatározott, a kötelező önkormányzati feladatkörök ellátását vagy hatáskörök gyakorlását szolgálja. A helyi önkormányzatoknak közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kell készíteniük. Az önkormányzatoknak a törvény hatályba lépését követő 60 napon belül rendeletben kell megjelölniük a nemzetgazdasági szempontból kiemelt vagyonelemeket.

A törvény felsorolja az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos gazdasági tevékenységeit. Ezek közé tartozik többek között a csővezetékes termékszállítás, a regionális közműrendszerek létrehozása és működtetése, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozása  és működtetése. Ugyanakkor a törvény rendelkezik arról is, hogy a kizárólagos gazdasági tevékenységek közül – külön törvény alapján – a működtetést koncesszióba lehet adni.

Nemzeti vagyont hasznosítani a törvényben, illetve helyi önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatár felett csak pályázat útján a legelőnyösebb ajánlattevő részére lehet. A törvény – újdonságként –  kimondja, hogy önkormányzati ingatlanok értékesítése során az államnak elővásárlási joga van. Ugyanakkor állami (volt tanácsi) és önkormányzati lakások esetében az állam előtt a bérlő élhet elővásárlási jogával. Az állam és a helyi önkormányzat nem szerezhet olyan szervezetben, gazdasági társaságban tulajdont, amelyben valamely tag nem átlátható. Az indoklás szerint ez a szabályozás “kiszűri az off-shore szervezeteket”. Ez alól kivételt csak az öröklés és a követelés rendezése jelent. Vagyonkezelői szerződést is csak “átlátható szervezettel” lehet kötni.

A törvény hatályba lépése előtt kötött szerződéseknél a nemzeti vagyont használónak 2012. december 31-ig fel kell tárnia tulajdonosi szerkezetét. Az elmulasztás jogkövetkezményét külön törvény állapítja meg. Ha az állam vagy önkormányzat olyan gazdálkodó szervezetben rendelkezik részesedéssel, amely nem felel meg ennek a törvényi passzusnak, ott a társasági szerződést 2012. december 31-ig felül kell vizsgálni és kezdeményezni kell a törvénynek megfelelő átalakítást. A törvény hatályba lépése előtt jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat ez a törvény nem érinti, de a korábban létrejött szerződések meghosszabbítása esetén igen. A törvény kizárja a nemzeti vagyonnal kapcsolatos szerződésből a választott bíróságot és kizárólag a magyar nyelvet, a magyar jog alkalmazását és – jogvita esetén – kizárólag a magyar bíróságot kötheti ki joghatóságként. A törvény – néhány paragrafus kivételével – 2011. december 31-én lép hatályba.

A területfejlesztési feladatok a megyei önkormányzatokhoz kerültek

A parlament pénteki döntése értelmében jövőre megszűnnek a korábban kötelezően létrehozott regionális és kistérségi fejlesztési tanácsok, a területfejlesztési feladatok egységesen a megyei önkormányzatokhoz kerülnek, a regionális fejlesztési ügynökségek pedig állami kézbe kerülnek.

A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvényeket 247 igen szavazattal, 33 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés.
A kormány a módosítást korábban azzal indokolta, hogy racionalizálni kell a jelenleg széttagoltan működő területi területfejlesztés szervezetet, amely a szakminisztérium szerint indokolatlan párhuzamosságokkal és alacsony hatékonysággal működik. Ezért 2012. január elsejei hatállyal megszüntetik a korábban kötelezően létrehozott regionális fejlesztési tanácsokat, a kistérségi fejlesztési tanácsokat és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot is. Kötelezően működő kiemelt térségi fejlesztési tanácsként egyedül a Balaton Fejlesztési Tanács marad meg, amihez az előterjesztő szerint fejlesztéspolitikai érdek fűződik.

Elfogadták az új csődtörvényt

Az Országgyűlés pénteken elfogadta a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, illetve azokkal összefüggő egyes törvények módosítását. A változtatások a felszámolási eljárások gyorsítását, a fizetésképtelenségi, cégeljárási eljárási szabályok hatékonyabbá tételét, a hitelezők érdekeinek védelmét és a gazdasági életben tapasztalt visszaélések megszüntetését célozzák.

A Ház 234 igen szavazattal, 34 tartózkodás mellett döntött a kormány előterjesztésének elfogadásáról. Az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson. A törvénymódosítás a cégjogi, társasági jogi és a csődjogi szabályozás módosításával kíván hozzájárulni ahhoz, hogy az egyre gyakrabban tapasztalt, és a jelenlegi eljárási lehetőségekkel csak korlátozottan befolyásolható, a hitelezőket és az államot károsító, a cégeljárás egyszerűsítésével visszaélő vállalkozói magatartásokat visszaszorítsák.

Emelkednek a szabálysértési pénzbírságok

Az Országgyűlés pénteken elfogadta a szabálysértésekről szóló törvényjavaslatot, amely értelmében ötezer, illetve háromszázezer forintra emelkedik a szabálysértések esetén kiszabható pénzbírságok legalacsonyabb, valamint legmagasabb összege.

A parlament 237 igen szavazattal, 36 nem ellenében fogadta el a kormány előterjesztését. Az új jogszabály szerint az elkövetők felelősségre vonása lehetőleg még a helyszínen, de legkésőbb az elkövetéstől számított 30 napon belül megtörténik majd, valamint lehetőség lesz az elkövető meghallgatása nélküli határozathozatalra is, ha egyértelmű a tettenérés. A jegyző helyett a kormányhivatal lesz az általános hatáskörrel rendelkező szabálysértési hatóság és átalakul a szabálysértés miatt kiszabható büntetések végrehajtásának rendszere is: az, aki nem fizeti meg a pénzbírságot, szabálysértési elzárással sújtható, ugyanakkor a pénzbírság közérdekű munkával is megváltható lesz.

További változást jelent, hogy bevezetik a szabálysértési visszaesést is. Ennek értelmében az eredetileg elzárással nem büntethető szabálysértések esetén – kivéve a helyszíni bírságolást – ha hat hónapon belül legalább kétszer már felelősségre vontak valakit, akkor a harmadik, folyamatban lévő cselekménye szabálysértési elzárással is fenyegethető lenne. A közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések esetén ha hat hónapon belül kétszer már történt felelősségre vonás, akkor a járművezetés szabályainak harmadszori megsértése miatt járművezetéstől eltiltást is alkalmazni kellene. A rendőrség az összes szabálysértés esetén szabhatna ki helyszíni bírságot, amelynek mértéke öt-, és ötvenezer forint közötti összegre változik, ismételt elkövetés esetén pedig hetvenezer forint is kiszabható lesz. A szabálysértések esetén kiszabható pénzbírságok legalacsonyabb és legmagasabb összege a jelenlegi 3-ról 5, illetve 150-ről 300.000 forintra emelkedik 2013. január 1-jétől.

Lehetőséget teremtettek az MNB és a PSZÁF összevonására

Az Országgyűlés kormánypárti többsége pénteken név szerinti szavazáson támogatta azt az új alaptörvény átmeneti rendelkezései közé illesztett módosító javaslatot, amely alkotmányos alapot teremt arra, hogy később összevonják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, s ellátásukra egy új szervezet jöjjön létre.

Az összevonásról sarkalatos törvény – az új jegybanktörvény, illetve a PSZÁF-törvény – rendelkezhetne. Az előbbi, zárószavazásra váró indítvány azonban nem tartalmaz ilyen rendelkezést. Az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatát Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy kommentálta, hogy “nem ördögtől való”, de csak egy lehetőséget nyit meg, az összevonásról szóló kezdeményezés viszont nincs a parlament előtt.

A javaslat szerint az MNB és a PSZÁF összevonásával létrejövő új szervezet elnökét az államfő nevezhetné ki hat évre, a két alelnök pedig a jegybank és a pénzügyi felügyelet hivatalban lévő elnöke lenne mindaddig, amíg elnöki megbízatásuk tartott volna. Az alkotmányügyi bizottság az összevonás lehetőségének megteremtését azzal indokolta, hogy “a pénzügyi piacok integrálódásával, a banki és az egyéb pénzügyi tevékenység közötti határok elmosódásával új kihívások jelentek meg a pénzügyi szektorban, amelyekre egy lehetséges megoldást jelenthet a pénzügyi intézmények felügyeleti tevékenységének és a jegybanki tevékenységnek az egyesítése”. Az MSZP korábban a házbizottságban azt kezdeményezte, hogy a módosító javaslatról ne döntsön pénteken a parlament, a kormányoldal azonban ezt nem támogatta. A 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabályról a két ünnep között szavaz az Országgyűlés, szövegén már csak zárószavazás előtti módosító javaslatokkal változtathatnak a képviselők.

Az új felsőoktatási törvényt is elfogadták

A törvény szerint magyar állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal, és önköltséges formában folytathatják a jövőben tanulmányaikat a felsőoktatási hallgatók. A törvény melléklete a jelenlegi állapotnak megfelelően állami, egyházi és magán egyetemeket és főiskolákat rögzít.

A jogszabályt a képviselők 243 igen szavazattal, 37 nem ellenében hagyták jóvá. Az előterjesztésre a Jobbik-frakció mellett nemet mondott Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke, illetve frakciótársa, Lasztovicza Jenő is. A nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében a kormány kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthet egyes intézményeket. Az állami felsőoktatási intézményekben az eddigi gyakorlatnak megfelelően gazdasági tanácsokat kell működtetni, amire ugyanakkor a nem állami intézményeknek is lehetőségük van.

A magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének teljes költségét, a részösztöndíjjal támogatott hallgató képzési költségének felét az állam, az önköltséges képzés költségeit a hallgató viseli. Bármely képzési ciklusban, felsőoktatási szakképzésben, szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgató lehet magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott, függetlenül annak munkarendjétől. Az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésbe felvehető hallgatói létszám megállapításával kapcsolatos kormány-előterjesztést véleményezi a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács. Álláspontjáról, továbbá a gazdasági kamarák e tárgykörben adott véleményéről a kormányt tájékoztatni kell. A miniszter a Felsőoktatási Tervezési Testület véleményének kikérése után határozatban dönt a bekezdésben meghatározottak szerint megállapított hallgatói létszámkeretnek a felsőoktatási intézmények közötti megosztásáról. Egy személy – felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen – tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat állami (rész)ösztöndíjas képzésben. A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet.

A törvény alapján kormányrendeletben meghatározottak szerint – az állam biztosítja a hallgatói hitel igénybevételének lehetőségét.

A felvételre jelentkező egy eljárásban legfeljebb öt jelentkezést nyújthat be, amennyiben ugyanazon szakra magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott és önköltséges képzési formára egyaránt jelentkezik, az egy jelentkezésnek minősül.

A felvételi eljárást megelőzően legalább két évvel a kormány rendeletben határozza meg a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez egyes
alapszakok esetében az érettségi vizsga teljesítésével kapcsolatos követelményeket, az azonos szakon képzést folytató felsőoktatási intézmények szakonként egységes szóbeli felvételi vizsgakövetelményeket határoznak meg. 

Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett valamint legalább egy “C” típusú középfokú államilag elismert, – középfokú “B2” szintű általános nyelvi, komplex – vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik . Mesterfokozatot eredményező képzésre épülő mesterképzésre az vehető fel, aki mesterképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett.

A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, két éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A tanulmányi és vizsgaszabályzat a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított második év eltelte után feltételhez kötheti. A hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető. A nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében a kormány kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthet egyes intézményeket. Az állami felsőoktatási intézményekben az eddigi gyakorlatnak megfelelően gazdasági tanácsokat kell működtetni, amire ugyanakkor a nem állami intézményeknek is lehetőségük van.

A törvény alapján a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése helyett adott esetben a hallgatóknak a felsőoktatási intézmény szervezett külön nyelvi vizsgát kell tenniük. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/2013-as tanévben tesznek záróvizsgát. A felsőoktatási intézmények tevékenységének összehangolása céljából az intézményeket egyesíteni lehet, az egyesülésről a szenátusok előzetes véleményének ismeretében a fenntartó hoz döntést. A felsőoktatási intézmény az állami elismerés visszavonásával megszűnik, megszüntethető a felsőoktatási intézmény az adott félévet követő vizsgaidőszak utolsó napján is, feltéve, hogy a hallgatók tanulmányaikat másik felsőoktatási intézményben folytatni tudják.A Magyar Akkreditációs Bizottságnak az elfogadott törvény szerint tizennyolc tagja lesz. Kilenc tagot delegál a miniszter, kettő tagot a Magyar Tudományos Akadémia, egy tagot a Magyar Művészeti Akadémia, három tagot a Magyar Rektori Konferencia, kettő tagot a felsőoktatási intézményt fenntartó egyházi jogi személyek, egy tagot a Doktoranduszok Országos Szövetsége.