Simicskó István

Simicskó István: a magyarokat a közös történelem, a közös nyelv és a közös ünnepek is összekötik

Simicskó István: a magyarokat a közös történelem, a közös nyelv és a közös ünnepek is összekötik

A szégyenletes 2004. december 5-i népszavazás erkölcsi rombolása után a jelenlegi kormány elkötelezettségének köszönhetően komoly szemléletváltás történt a határon túli magyarság megítélésével kapcsolatban. Ezt mondta a párt frakcióvezetője Székelyföld autonómiájának napján.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az anyaországban élőknek erkölcsi kötelességük, hogy a diaszpórában és a szórványban élő magyarságot minden tekintetben felkarolják, boldogulásukat segítsék – éljenek bárhol a világon.

Azt írta, 2010 óta a Fidesz-KDNP-kormányok mindent megtettek azért, hogy “Trianon traumáján túllépve” baráti és bajtársi kapcsolatokat építsenek ki azon országokkal is, amelyek a történelem viharai következtében sok “magyar honfitársunknak adnak otthont”.

A képviselő kiemelte, a székelység olyan történelmi közösség, amelynek sajátos hagyományai hosszú évszázadok óta gazdagítják a magyar kultúrát.

“Székely testvéreinket különösen a szívünkben hordozzuk, így támogatjuk az ő autonómiaigényüket, amely a szülőföldjén boldogulni akaró, identitására büszke kisebbség törekvése. Fontos, hogy kulturális téren is megőrizhessék nyelvüket, hagyományaikat és szokásaikat”.

Az autonómia olyan jog az Európai Unióban, amely megilleti a székelyeket is, s ezt követelni vagy éppen küzdeni érte természetes dolog – hangsúlyozta Simicskó István.

“Isten éltesse a székelyeket ezen küzdelmükben, a székely autonómia napján!”

– írta a KDNP frakcióvezetője, hozzátéve:

“a Kárpát-medence-szerte meggyújtott tüzek, mécsesek emlékeztessenek minket összetartozásunkra”.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2016-os felhívása alapján október utolsó vasárnapja Székelyföld autonómiájának napja. Ekkor imákkal és őrtüzekkel emlékeztetnek arra, hogy a székelyek nem mondanak le jogos igényeikről.

Kapcsolódó cikkek