Potápi Árpád János a székely szabadság napja alkalmából felidézte, március 10-én azokra a székely vértanúkra emlékezik a magyarság, akiket 1854. március 10-én a marosvásárhelyi Postaréten kivégeztek.

“Ez a nap tisztelgés a nemzeti önrendelkezésért küzdő székely honfitársaink előtt”

– mondta, majd arról beszélt, hogy a székelyek önrendelkezésének igénye “nem precedens nélküli vágyakozás”, az Európai Unióban erre több működő példa létezik, köztük a dél-tiroli osztrákoké és a finnországi Aland-szigetek svéd anyanyelvű lakosaié.

“A szülőföldjén többségben élő székely-magyar közösségnek jogot kell biztosítani saját közérdekű problémáinak megoldására, az önrendelkezés tehát a szülőföldön való megmaradás garanciája”

– jelentette ki, majd kiemelte, hogyha egy nemzeti közösség szabadon megélheti identitását, megőrizheti és gyakorolhatja kultúráját és hagyományait, működtetheti saját intézményrendszerét, az nemcsak az adott közösségnek jó, hanem az utódállamnak is.

Az államtitkár kifejtette, hogy a területi autonómia védettséget, önszerveződést jelent, helyi jogalkotást biztosít, ami mindenkinek jó, és nem irányul senki ellen.

Potápi Árpád János közleményében arra buzdított, hogy minél többen vegyenek részt a Székely Nemzeti Tanács által szervezett vasárnapi rendezvényeken, hangoztatva: a székely szabadság ügye minden magyar közös ügye.