Gyurcsány Ferenc kifejtette, a baloldaliság gyakran attól függ, hogy milyen választási lehetőségek vannak, a politikai és a közéleti erkölcs viszont nem relatív. E tekintetben a DK Vitányi Iván pártja és nem Gyurcsány Ferencé, mert bár nem biztos, hogy tökéletes, de végtelenül tisztességes – mondta. Vitányi Iván a rendezvényen azt hangsúlyozta, nem azért kell Európát erősítenünk, “hogy ők mindent megoldjanak helyettünk, hanem hogy együtt harcoljunk egy demokratikus kulturált jóléti társadalomért”. Demokratikus kultúrára van szükség. Már nem az a kérdés, mennyi pénz kell a kultúrához, hanem hogy mennyi kultúra kell a pénzhez – fogalmazott az ünnepelt.
A rendezvényen felidézték Vitányi Iván korábban elmondott gondolatait is, amelyek szerint a modernkori magyar történelem legnagyobb problémája, hogy a társadalomnak nem volt demokráciaélménye, 1990-ben is készen kapta a demokráciát, nem volt rá felkészülve. Valamennyi párt hibás abban, hogy nem értékelte a demokráciát, nem vigyázott rá. A társadalom állapota összességében nem javult a rendszerváltáshoz képest: egy szűk rétegnek jobb, mint 1990-en előtt, sokaknak azonban rosszabb – idézték a szavait.
Lendvai Ildikó, az MSZP korábbi elnöke, frakcióvezetője köszöntőjében azt emelte ki, hogy Vitányi Iván a gyakorlati politikát illetően nem járt a fellegekben, de ostorozta párttársait, ha pillanatnyi hatalmi érdekek miatt elmulasztották a szembenézést a valósággal. Eszménye a kultúrán át demokratikussá váló közösség haladása a nagyobb szabadság felé. Heller Ágnes filozófus méltatásában elmondta, Vitányi Iván egy úri család dzsentri ivadéka, Horthy Miklós egykori kormányzó családjának távoli rokona. Hazafi volt, de sosem magyarkodott, baloldaliként nagy vétket nem követett el, a kisebbeket pedig jóvátette – fogalmazott.
A DK Új Köztársaságért Alapítványa a most alapított Új Köztársaság Díjat első ízben Vitányi Ivánnak adományozta, a díjat az ünnepségen Gyurcsány Ferenc adta át az ünnepeltnek. Az alapítvány által szervezett rendezvényen jelen volt mások mellett a DK több politikusa – köztük Molnár Csaba ügyvezető alelnök, Vadai Ágnes alelnök, és Bauer Tamás, a párt korábbi alelnöke -, továbbá Hiller István, az MSZP országgyűlési képviselője, Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, Romsics Ignác akadémikus, történész és két egykori ombudsman, Majtényi László és Gönczöl Katalin is.
Vitányi Iván 1925-ben született Debrecenben protestáns értelmiségi családban. 1943-ban érettségizett a sárospataki Református Kollégiumban, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen hallgatott filozófiát és esztétikát. 1944-ben a Gestapo letartóztatta, 1945-ban szabadult, 1950-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) történelem-filozófia szakán diplomázott. 1953-ban a Nagy Imre-féle reformcsoport tagja lett, a forradalom leverése után “ellenforradalmárnak” minősítették, másfél évig nem kapott állást, ezért kitanulta az esztergályos szakmát. 1972-ben kinevezték a Népművelési Intézet igazgatójává, tanítani kezdett az ELTE szociológiai tanszékén és belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba. 1971-ben a pszichológiai tudományok kandidátusa, 1980-ban a szociológiai tudományok doktora lett.
Vitányi Iván 1989-ben a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alapító tagja volt, 1990 és 1996 között az országos választmány elnöke, 1990 és 2014 között országgyűlési képviselő, 2011-ig az MSZP frakciójában, 2011-től függetlenként politizált. 2010-ben csatlakozott a Gyurcsány Ferenc életre hívott Demokratikus Koalíciójának Platformhoz, és amikor a platform 2011. október 22-én Demokratikus Koalíció néven önálló párttá alakult, az egyes számú párttagkönyvet kapta meg. Vitányi Iván 2011-től a DK örökös tiszteletbeli elnöke.
