Ferenc pápa háromnapos magyarországi apostoli látogatása utolsó találkozóján az egyetemi és kulturális élet képviselőivel a delphoi jósda híres szavait bízta búcsúzóul hallgatóságára:
“Ismerd meg önmagad!”.
Az önismeret azt jelenti – mondta, hogy “fel kell ismernünk a határainkat, és ebből következően meg kell fékeznünk az önelégültségben gyökerező önhittségünket”. Hozzátette, az ember azáltal, hogy teremtményként ismeri fel magát, alkotóvá válik a világban, ahelyett, hogy azt uralná – tette hozzá. Ferenc pápa úgy fogalmazott:
“Miközben a technokrata gondolkodás a határokat nem ismerő haladást hajszolja, az ember valójában törékeny, és gyakran épp a határain érti meg, hogy Istentől függ és össze van kapcsolva másokkal és a teremtéssel.”
Az egyházfő Romano Guardinire, a száz évvel ezelőtt élt vallásfilozófusra és teológusra hivatkozott, aki megkülönbözteti az alázatos és kapcsolatot teremtő tudást, az ismeret egy másik módjától, amely “nem megfigyel, hanem elemez (…), már nem merül el a tárgyban, hanem azt megragadja”. A vallásfilozófus szerint megismerésnek ebben a módjában
“az energiák és az anyagok egyetlen cél felé haladnak: a gép felé”.
Hozzátette, Guardini felismerte annak a veszélyét, hogy az ember elveszíti mindazt a belső kötődését, amely a természettel összhangban álló mértéket és kifejezési formákat biztosít számára, és feltette a kérdést, “egy ilyen rendszerben megmaradhat-e az élet életnek?”. A pápa rámutatott: amit Guardini felismert, ma is nyilvánvaló. “Gondoljunk csak az ökológiai válságra, (…) a korlátok hiányára, a meg tudod tenni, tehát szabad logikájára, (.) arra törekvésre, amely nem az embert és kapcsolatait, hanem az embert mint a saját igényeire összpontosító, nyereséget hajszoló (…) egyént állítja a középpontba”, a közösségi kötelékek elsorvadására, melynek következtében “a magány és a félelem úgy tűnik, hogy egzisztenciális élethelyzetből társadalmi élethelyzetté lesz” – sorolta az egyházfő.
Ferenc pápa az igazságról szólva Jézust idézte: “az igazság szabaddá tesz titeket”.
Rámutatott, Magyarországon egymást követték azok az ideológiák, amelyek igazságként mutatkoztak be, de szabadságot nem adtak. Ez a veszély ma sem szűnt meg. A kommunizmus és a konzumizmus közös vonása a szabadság hamis eszméje. A kommunizmus szabadsága olyan szabadság volt, amelyet rákényszerítettek az emberekre, amelyet kívülről korlátoztak, amelyben mások döntöttek. A konzumizmus szabadsága pedig egy szabadelvű, hedonista, önelégült szabadság, amely a fogyasztás és a tárgyak rabszolgáivá tesz. Az egyházfő meglátása szerint könnyű eljutni a gondolkodásra mért korlátoktól, ami a kommunizmus sajátja, az önmagunk “korlátok nélküli elgondolásához, ami a konzumizmusé”.
A korlátolt szabadságból egy korlátok nélküli szabadságba.
Ezekből kínál Jézus kiutat, mondván, hogy az az igazság, amely az embert a függőségekből és a bezártságból kiszabadítja. Ennek az igazságnak a kulcsa a szeretettől soha el nem szakadó, kapcsolatban maradó, alázatos és nyitott, konkrét és közösségi, bátor és alkotó megismerés. Ez az, aminek a művelésére az egyetemek hivatottak és amit a hitnek táplálnia kell – jelentette ki.
Ezért kívánom – zárta beszédét az egyházfő, hogy ez és minden más egyetem az egyetemesség és a szabadság központja, a humanizmus termékeny műhelye és a remény laboratóriuma legyen.
Kuminetz Géza, a PPKE rektora köszöntőjében kiemelte, a katolikus egyetemeken próbálják Istennek a teremtésbe és a kinyilatkoztatásba rejtett eszmei magvait megtalálni és rendszerezni a katolikus tudományeszmény holisztikus igazságfogalma alapján. Az igaz hit és a valódi tudás szövetségesei, támaszai egymásnak – jelentette ki.
“De nemcsak érteni vágyunk a tudomány segítségével, hanem helyesen cselekedni is, vagyis egy emberséges, szolidáris civilizációt, fenntartható kultúrát, környezetet akarunk építeni”
– mondta a rektor, hozzátéve,
“csak alázatos szívvel mehetünk fel nemcsak az Úr, de a tudomány hegyére is”.
Kuminetz Géza egy az egyetem információs technológiai és bionikai karán futó kutatási-fejlesztési projektre utaló ajándékot adott az egyházfőnek: a karon készített, a komplex ín- és szalaghálózatot leképező robotkézhez fejlesztett programozható fonógépen készített rózsafűzért. A találkozón részt vett Csák János kulturális és innovációs miniszter, Varga Zs. András, a Kúria elnöke. Freund Tamás, az MTA jelenlegi, Vizi E. Szilveszter és Pálinkás József, a köztestület korábbi elnökei, Vashegyi György a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, valamint egyházi és világi felsőoktatási intézmények vezetői.
