A szakember kifejtette:  az oxfordi AstraZeneca termékénél ártalmatlan vírusba építették be a koronavírus tüskefehérje-kódoló génjét, amelynek hatására az emberi szervezet olyan ellenanyagot tud termelni, amely jó eséllyel megvéd a súlyos megbetegedéstől.

“Százszázalékos védelmet ez az oltás sem ad, mindig vannak olyanok, akiknél valamiért nem termelődik ellenanyag, nem alakul ki a védettség, de a 90 százalékot meghaladó hatékonyság már nagyon jónak számít”

– tette hozzá, majd közölte, a vakcina hatására a vérben termelődő ellenanyag elsősorban a létfontosságú belső szerveket, például a tüdőt, a szívet, a központi idegrendszert védi, így fennmarad a szervezet működőképessége. Ugyanakkor a nyálkahártyában az oltás hatására kialakuló védelem gyengébb; a felső légutakban vírusrészecskék képződnek, amelyek ürülnek a szervezetből.

“A fertőződést tehát nem akadályozza meg az oltás, de elkerülhető a súlyos megbetegedés, és nagyságrendekkel kevesebb vírus jut ki a szervezetből a környezetbe, így jóval kisebb a járvány terjedésének veszélye is; erősödik a nyájimmunitás”

– mondta Rusvai Miklós.