Latorcai Csaba azt mondta, a kormány a kezdetektől fontosnak tartja a hazai egészségügy fejlesztését. A 2010-es kormányváltás után az egészségügyben dolgozók megbecsülése érdekében és az infrastrukturális háttér megújítása területén évtizedes mulasztásokat kellett pótolni.

“Elkötelezettek vagyunk az egészségügy fejlesztése mellett, bármilyen idők is járjanak. Sem a Covid sújtotta időszak, sem pedig most a háború nem téríthet el bennünket vállalásainktól, a magyar egészségügy fejlesztésétől, attól, hogy mindent megtegyünk egy egészségesebb, fittebb magyar jövő érdekében”

– mondta az államtitkár, majd a költségvetés egészségügyre szánt tételei közül kiemelte azt a mintegy 200 milliárd forintot, amely az állami, egyházi és egyetemi intézmények ápolóinak béremelésére áll rendelkezésre. Jelezte, hogy idén júliustól is 18 százalékkal emelkedik a bérük.

“A 2024-es keretek lehetővé fogják tenni az egészségügyi ellátás további finanszírozását, a tervezett fejlesztéseket”

– szögezte le Latorcai Csaba, aki a kormány nevében köszönetet mondott azért, hogy az egészségügyben dolgozók “az elmúlt években kitartottak” és becsületes munkával, sok lemondással szolgálták, szolgálják a betegek gyógyulását,

“az egészségesebb Magyarország szellemi, lelki és fizikai megújulását”.

Kitért arra is, a kormány célja az, hogy ne életminőségek közötti különbséget, hanem életstílus melletti választást jelentsen az, ha valaki városban vagy kistelepülésen él. Szavai szerint a vidék népszerűségéhez és megtartóerejéhez megélhetést nyújtó, vonzó és helyben elérhető munkahelyekre, minőségi, magas életszínvonalat biztosító infrastruktúrára és szolgáltatásokra, színvonalas egészségügyi szolgáltatásokra van szükség. A területfejlesztés régóta fennálló kihívása vidék és város kiegyensúlyozott fejlesztése – mondta.

“Elkötelezettek vagyunk abban, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb tagállama közé kerüljön. A kormány ebben a munkában partnerként tekint az egészségügyi dolgozókra is”

– jelentette ki Latorcai Csaba.