A V4-országok közül a magyar háztartásoknak van a legnagyobb vagyona
“A háztartások nettó pénzügyi vagyona a pénzügyi eszközök és források GDP-arányos különbségeként mérhető. Ez azt jelenti, hogy a háztartások vagyona
- emelkedik a pénzügyi eszközeinek növekedésével, és
- csökken a hitelállományának emelkedésével.
Magyarországon2008-hoz képest 2017-re jelentős mértékben emelkedett a háztartások pénzügyi eszközeinek értéke. Ez döntően a lakosság jövedelmi helyzetének javulásával, megtakarításainak növekedésével magyarázható,másfelől pedig csökkent a háztartások hitelállománya.
E két folyamat eredményeként a háztartások nettó pénzügyi vagyona GDP-arányosanközel kétszeresére emelkedett,és immáron jelentősen meghaladja a V4-országok azonos mutatóit, továbbá magasabb, mint 2008-ban Németországban” – írta meg az Origo.
“Míg tehát Magyarországon a háztartások nettó pénzügyi vagyona a GDP 58,8 százalékáról 105,9 százalékára emelkedett, addig ez az adat
- Csehországban a GDP 58,7 százalékáról 80,1 százalékára,
- Lengyelországban 41,6 százalékáról 65,3 százalékára,
- Szlovákiában 30,3 százalékáról 39,1 százalékára,
- míg Németországban a 100,1 százalékáról 126,1 százalékára nőtt.
Nőttek a megtakarításaink, csökkentek a hiteleink
A régióban jelentős mértékben emelkedett a háztartások megtakarításainak GDP-arányos értéke:
- Csehországban 24,1 százalékponttal (87,8 százalékról 111,9 százalékra),
- Lengyelországban 28,9 százalékponttal (72,3-ról 101,2 százalékra),
- Szlovákiában 28,7 százalékponttal (52,9 százalékról 81,6 százalékra),
- továbbá Németországban 19,5 százalékponttal (159,3-ről 178,8 százalékra).
A magyar háztartások pénzügyi eszközeinek 2008 és 2017 közötti jelentős,29,1 százalékpontos GDP-arányos növekedését (99,0 százalékról 128,1 százalékra) döntően két okkal magyarázhatjuk.Egyrészt markánsan emelkedett a lakosság állampapírjainak állománya (GDP-arányos 5,3 százalékról 13,8 százalékra), másrészt pedig a részvények és részesedések értéke nőtt kiemelkedően (GDP-arányosan 35,5 százalékról 54,7 százalékra).
A magyar háztartások eladósodottságát a V4-országokkal és Németországgal összehasonlítva látható, hogy a 2017 év végi érték jelentősen alacsonyabb a 2008-as túlzott eladósodási szinthez viszonyítva,továbbá jóval kisebb a többi visegrádi országban 2017-ben mért szintnél.Fontos megemlíteni, hogy Németországban magas eladósodottsági szint mellett egy csökkenő GDP-arányos háztartási hitelállomány trend érzékelhető” – olvasható a portálon.
“A háztartások GDP-arányos hitelállománya jelenleg elmarad a régiós átlagtól. A BIS és az MNB által is kalkulált, a hosszú távú trendtől való eltérést jelző hitel/GDP-rés mutató jelentős hitelállomány-bővülést tenne lehetővé. Fontos azonban, hogy a háztartások hitelfelvételkor az MNB adósságfék szabályozását betartsák, illetve minél hosszabb időtávra rögzítsék/fixálják hiteleik kamatát ezzel is csökkentve a hitelfelvétel kockázatát, és elkerülve a devizahitelezés eredményeként látott problémákat. Ekkor ugyanis a hiteladósoknak a távolabbi jövőben várhatóan emelkedő kamatkörnyezettől függetlenül is a már előre rögzített kamatot kell megfizetniük” – idézte a Századvég kutatási eredményét a nagy hírportál.
