“Magyarországon közel teljes a foglalkoztatottság, a munkaerőpiaci tartalékot az inaktív emberek jelentik, őket kell aktivitásra ösztönözni. A hazai munkaerő-tartalék 300 000 ember, ezt a csoportot szeretnék megmozgatni”
– jelezte Nagy Márton miniszter.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára elmondta, a GINOP Plusz program keretében megvalósuló projekt célja a 30-64 éves álláskeresők és inaktívak elhelyezkedésének segítése. Kiemelten támogatják a hátrányos helyzetű állástalanokat, egyebek mellett bértámogatással, valamint lakhatási, utazási és képzési támogatással. Nagy Márton ismertette, a kormány célja, hogy a 20-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája 2030-ra elérje a 85 százalékot, jelenleg 81 százalék ez a mutató.
“Magyarországon van az egyik legmagasabb foglalkoztatási ráta, illetve az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi ráta az Európai Unióban, a hazai mutatók jobbak az uniós átlagnál, de ezeket szeretnék még tovább javítani”
– mondta, majd hozzátette, törekedni kell arra, hogy a jelenleg még inaktívak is elhelyezkedjenek, akkor lehet vendégmunkásokat hozni, ha nincs több munkaerő.
Nagy Márton felidézte, hogy a munkaerő-tartalék mozgósítása érdekében idén több programot is indítanak.
A GINOP Plusz keretében összesen 461,4 milliárd forint áll rendelkezésre uniós forrásból foglalkoztatási célokra. Márciusban elindult a munkahelyi képzéseket támogató pályázat és április 15-től lehet belépni a megerősített Ifjúsági Garancia programba. A 300 000-es munkaerő-tartalékról a miniszter elmondta: 40 ezer a rövid távon elhelyezhető álláskeresők, és 50 ezer a képzéssel jó eséllyel elhelyezhető álláskeresők száma. Mintegy 60 ezer olyan inaktív van, aki képessé tehető és motiválható a munkába állásra, 150 ezren pedig komplex segítséget, fejlesztést igényelnek ahhoz, hogy megjelenjenek a munkaerőpiacon.
“A program keretében legalább 77 000 álláskeresőt és inaktív embert, közülük legalább 50 000 hátrányos helyzetűt szeretnének elérni”
– mutatott rá Nagy Márton.
Czomba Sándor hangsúlyozta, a tervezett gazdasági növekedés egyik legfontosabb feltétele, hogy megfelelő munkaerő álljon rendelkezésre. A csütörtökön induló programról az államtitkár elmondta, a célcsoportba tartozik minden, 30. évét betöltött álláskereső és inaktív, ugyanakkor kiemelt támogatást kaphatnak a hátrányos helyzetűek, többek között a tartós álláskeresők, az 50 év felettiek, az alacsony iskolai végzettségűek, a kisgyermekesek és a vidéki térségben élők. A támogatás több elemből áll; a bértámogatásnál ennek mértéke a havi bruttó bér 50 százaléka, maximum 250 000 forint lehet.
A hátrányos helyzetű munkavállalók esetében 6, a nem hátrányos helyzetűeknél 4 hónap a támogatás időtartama.
Lakhatási támogatást kaphat, aki állandó lakhelyétől legalább 60 kilométerre lévő településen lép munkába, a támogatás mértéke a kötelező legkisebb munkabér 70 százaléka, 186 000 forint lehet.
“A munkahelyüktől 60 kilométernél közelebb lakók utazási támogatásra jogosultak. Az érintettek emellett képzési támogatást is kaphatnak”
– ismertette az államtitkár, majd hozzátette, hogy a korábbiaknál hangsúlyosabb szerep jut a foglalkoztatást elősegítő különböző szolgáltatásoknak.
“A kiírásra cégek jelentkezhetnek, a támogatás a munkáltatónak ítélhető oda, a munkaadókat és a munkavállalókat a munkaügyi szervezet köti majd össze”
– jelezte Czomba Sándor.
Nagy Márton kérdésekre válaszolva rendkívül hasznosnak értékelte németországi látogatását, ahol nagy autóipari cégek vezetőivel is találkozott.
“Az elektromos autózásé a jövő, az átállás megállíthatatlan, de lassabb lesz, mint azt korábban hittük”
– fogalmazott, majd hangsúlyozta, Magyarország uniós elnöksége 2024 második félévében lehetőséget ad arra, hogy felvethessen és napirenden tarthasson olyan kérdéseket, mint az elektromos autózás és az ezzel kapcsolatos átállás. Erről akciótervet dolgoz ki a kormány, amelyet július elején elküld a tagállamoknak. Kitért arra is, hogy Magyarországon jelentős kínai beruházások vannak úton, amelyek főként az elektromos autózáshoz kapcsolódnak, ezek döntően autó- és akkumulátorgyárak. A miniszter úgy fogalmazott: “hatalmas” termelés kezd kialakulni, amit el is kell szállítani. Hozzátette, hogy ez elsősorban vasúton valósulhat meg, ezért további fejlesztések szükségesek, például a Budapest Belgrád vasútvonal mellett a V0-ás vasúti körgyűrű.