“A hanyatt fekvő holttest teljesen elfeketedett, mire rátaláltak. A halántékán lévő hatalmas sebhely arról árulkodott, hogy a fiatal nőt baltával vágták fejbe. Bal keze görcsös mozdulattal megmerevedett a levegőben, jobb kezében lila női selyemnadrágot tartott. Végtagjait széttárta, amely kéjgyilkosságot sejtetett. Blúza a nyakába csavarodott. Az oszló testen egy lecsorgó vérnyom emléke az ágyról egészen a padlóig vezette a helyszíni szemlén résztvevők tekintetét. Orrfacsaró volt a bűz. A szűk kis budoárban két ágyat helyeztek el egymástól körülbelül negyedméternyire. A másik gondosan, szépen bevetetten porosodott.
‘Férfi tenyérnyomok látszanak a vánkosokon és a lepedőn is szerteszéjjel, tehát a gyilkos a bűntény elkövetése után véres kezét az ágyruhába törölte’
– olvasható az Esti Kurir 1925. február 20-i számában.
Előbb az ujjlenyomat
Tizenegy óra is elmúlt, mire a helyszínre ért a nagy rendőri bizottság: Horváth Antal rendőr-főtanácsos, dr. Szrubián Rezső rendőrtanácsos, Vogl József rendőrkapitány, valamint Angyal László detektív-főcsoportvezető, több detektívcsoport vezetője. A tetthelyre hívták Bubits Jenő vizsgálóbírót és a kor egyik legnevesebb igazságügyi orvosszakértőjét, Kenyeres Balázs professzort, a törvényszéki bonctani intézet vezetőjét is. Addig semmihez sem nyúltak a rendőrök, amíg a daktiloszkópiai osztály vezetője, dr. Schreiber Dániel rendőrkapitány tisztviselőtársaival el nem kezdte a munkát a belülről kulcsra zárt lakásban. Először levették az ujjlenyomatokat és csak ezután kezdődött a nyomozás.
A detektívek a gyilkos eszközt keresték. Tüzetesen átvizsgálták a lakást, amelyben minden bútort ujjnyi vastagon belepett a por.
Órákig tartó keresés után sem jutottak eredményre. Sem az előszobában, sem a konyhában nem találták meg azt az eszközt, amellyel a gyilkosságot végrehajthatták.
A titokzatos vendég
Egyértelmű volt, hogy a 26 éves nő jó pár hónapja lehet halott. 1925. február 19-e volt, de 1924. december 21-énél frissebb, kinyitott újságot nem találtak a Teréz körúti lakásban. Az ágy melletti éjjeli szekrényen feküdt a Pester Lloyd aznapi száma. A nyomozók megállapították, hogy azt olvasták utoljára, tehát azon a napon ölhették meg. Ezt erősítette az a tény is, hogy december 22-től kezdve minden megrendelt lap az előszoba padlóján landolt, mivel odáig tudták bedobni az ajtórésen.
‘Az első tekintetre mindjárt látszott, hogy a meggyilkolt Leirer Amália vendégséget fogadhatott a gyilkosság előtt a magányos lakásában. Ezt abból következtetik, hogy az asztalon két likőrös poharat találtak. Háromnegyed részben üres konyakos palack az asztalon, a hamutárcában cigarettavégek, szemmel láthatóan az esti órákban ketten szórakoztak a szalonban’
– írta meg az említett újság.
A karácsony előtti kártyaparti lapjai még az asztalon hevertek. Francia kártyák voltak és úgy helyezkedtek el, ahogy kiosztották őket. A detektívek arra tippeltek, hogy beszélgettek, iszogattak, és a gyilkos elérte, hogy a nő teljesen lerészegedjen. Vajon kivel töltötte élete utolsó óráit Leirer Amália? Ahhoz, hogy erre választ kapjanak, előbb ki kellett deríteniük mindent a szép és csinos nőről, akire megfeketedett, oszló holtteste még csak nem is emlékeztetett.” – olvasható a napilap vasárnap közzétett cikkében.
Ha kíváncsi rá, hogyan folytatódik a izgalmas történet, kattintson ide!
