Potápi Árpád János úgy vélekedett, hogy Magyarország mára stabil, szuverén és gazdaságilag erős országgá vált, amely elsősorban magyar, utána európai és keresztény. Ennek ellenére ma is fontos, hogy a nemzeti érdekek mellett ne csak a kormány álljon ki, hanem szellemi honvédőként az értelmiség meghatározó képviselői is – tette hozzá a politikus. Felidézte, hogy a szellemi honvédelmi mozgalom a második világháborút megelőző években bontakozott ki, amikor a hitleri Németország a nemzetállamok felszámolásával fenyegetett.
“Ugyanakkor ma, csakúgy mint akkor, szellemi honvédelmi harcot kell folytatnunk a nekünk ártó, minket bekebelezni akaró ideákkal és hatalmakkal szemben”
– jelentette ki Potápi Árpád János.
Csizmadia László, a CÖF alapítója, a CÖKA kuratóriumának elnöke közölte, hogy a szellemi honvédelem reneszánszát éli Európában. Az európai parlamenti választások előtt két érdekközösség vívja küzdelmét. Az egyik a világ fölötti uralom megszerzésére tör, amelyhez csatlakoztak az identitásukat vesztett szociálliberális erők. A másik oldal viszont ragaszkodik a nemzetek Európájához, és magáénak vallja a kereszténységnek köszönhető kulturális eredményeket.
Szerinte a most távozó Európai Parlament és Európai Bizottság semmibe veszi a kontinens ősi hagyományaira támaszkodó szellemi identitást.
“Ezért a szellemi honvédők egyértelműen elutasítják azt a törekvést, amely egy föderatív Európa megalkotására irányul, mert az, a demokrácia elveivel szemben, nem tiszteli az uniós tagállamok alanyiságát”
– mondta az elnök.
Hozzáfűzte, ebben a helyzetben a közép-európai szabad nemzetek, a Visegrádi Négyek összefogása garantálhatja a rendet a kontinensen.
“Ugyanakkor a szellemi honvédők feladata, hogy Európát és a szülőföldet az értelem erejével megvédjék az Európára szervezett formában rátörő illegális bevándorlóktól, és elérjék egy megreformált uniós intézményrendszer kialakítását”
– mondta Csizmadia László.
Erre nyújtanak soha vissza nem térő alkalmat a 2019-es európai parlamenti választások – tette hozzá. Az ünnepségen
