Maruzsa Zoltán szerint helyes, ha szakmai viták folynak arról, hogy mely írók kerüljenek a tananyagba, de nem írók véleménye fog dönteni.

Ezzel arra utalt, hogy a napokban Tóth Krisztina író, költő egy írása nyomán vita alakult ki arról, hogy Jókai Mór Az arany ember című regénye a nemi szerepek ábrázolása miatt legyen-e kötelező olvasmány. Az államtitkár kitért arra is, tavaly megjelent az új Nemzeti alaptanterv (Nat), és ha változik a tananyag tartalma, akkor logikus, hogy a számonkérés is változzon.

“De sietségre semmi ok, a magyarérettségi 2023-tól változik, az új rendszerben pedig először 2024-ben vizsgáznak a gyerekek. Jelenleg a Nemzeti Pedagógus Kar véleményezi a tervezeteket”

– tette hozzá Maruzsa Zoltán.

A riporternek arra a felvetésére, hogy a Magyartanárok Egyesülete szerint 80 évvel ezelőtti szemlélet jelenik meg az elképzelésekben, azt mondta, a tárca olyan kompromisszumos megoldásra törekszik, ami a “modernistáknak és a tradicionalistáknak” is megfelel.

A járványhelyzetről szólva az államtitkár megjegyezte, a nyugodtabb január után most a közoktatásban is érezhető az emelkedő esetszám, nőtt a rendkívüli szünetek száma, jellemzően egy-egy intézményben rendelik el egy hétre.

“Jelenleg az óvodák 9 és az általános iskolák 16 százalékában van rendkívüli szünet. Az idei érettségit továbbra is a hagyományos módon”

– írásbeli és szóbeli számonkéréssel – tervezik megtartani. Ez biztonságosan lebonyolítható a már tavaly tavasszal, ősszel, illetve idén januárban is kipróbált és bevált módszerrel – hangsúlyozta Maruzsa Zoltán.