Faggyas Sándor, a könyv szerkesztője kiemelte: a három kötetben olyan lelkészek, írók, képzőművészek, zenészek, tudósok, politikusok, katonák szerepelnek, akik nemcsak kiemelkedőt alkottak, de “protestáns hitüktől vezérelve” “szolgálni is akarták hazájukat és egyházukat”.

Felidézte, a könyv ötlete a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából merült fel, de egy kötet kevésnek bizonyult a “képzeletbeli protestáns panoptikumnak.”

“A három kötet összesen 150 portrét tartalmaz 39 szerző tollából”

– tette hozzá Faggyas Sándor.

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a kötetben szereplő, a Deák téri gyülekezethez kötődő evangélikusokat méltatta. Elmondta, a közösséget a kommunizmus idején megpróbálták ellehetetleníteni, lelkészeit, vezetőit bebörtönözték, internálták.

E korban nagy bátorság kellett ahhoz, hogy valaki vállalja a közösséghez tartozását. Így tett Andorka Rudolf szociológus, aki egész életében hűséges volt a Deák téri templomhoz. Nagy betegen is fontosnak tartotta az egyházáért végzett munkát, a rendszerváltás után az első szabadon választott evangélikus zsinat világi elnökeke lett. Nemzetközileg elismert tudósként is alázattal oktatta az evangélikus lelkész hallgatókat, és a teológushallgatók áhítatán is mindig részt vett – közölte.

Fabiny Tamás beszélt  Keken Andrásról is, akit a Deák téri evangélikus templom lelkészeként az ÁVH letartóztatott. Előbb az Andrássy út 60-ban, majd a kistarcsai internálótáborban raboskodott. Felidézte, a később ismét Deák téri lelkész haláláig hűségesen szolgált, hiszen húsvét hétfői prédikációja után, ima közben zuhant a szószék párkányára.

Beszélt Szokolay Sándor zeneszerzőről, aki – méltatása szerint – hazáját és egyházát szolgáló emberként akkor is

nyíltan megvallotta hitét, amikor ezzel karrierjét veszélyeztette.

Hafenscher Károly tanszékvezető egyetemi tanár, a 2013-tól 2018 januárjáig működő Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa elmondta, a bizottság utolsó üléséig 318 kötet jelent meg, de a mai napig jelennek még meg olyan kiadványok, amelyek kiadását az emlékbizottság támogatta. Hozzátette, sokféleképpen emlékeztek a reformrációra, tartottak konferenciákat, rendeztek kiállításokat és koncerteket, szerveztek nagyszabású és csendes együttléteket. Az emlékezés “legméltóbb” médiuma mégis csak a könyv, hiszen a reformáció üzenetének Guttenberg találmánya “adott szárnyakat”.

A kötetben portré olvasható mások mellett Görgey Artúr tábornokról, Gyóni Géza költőről, Bartók Béla zeneszerzőről, Püski Sándor könyvkiadóról, Szemere Bertalan egykori miniszterelnökről, Gyulai Pál irodalomtörténészről.