Az Iparművészeti Műzeum épülete

Lezárult az Iparművészeti Múzeum ellenőrzése

Lezárult az Iparművészeti Múzeum ellenőrzése

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) befejezte az Iparművészeti Múzeum 2015 és 2017 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését, amely szerint a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése, valamint a pénzügyi és vagyongazdálkodás nem volt szabályszerű, a korrupciós helyzetek megelőzését biztosító rendszer nem épült ki.

Az ÁSZ ellenőrzése megállapította, hogy az Iparművészeti Múzeum az ellenőrzött időszakban nem rendelkezett az eszközök és források értékelési szabályzatával, így a költségvetési beszámoló sem felelhetett meg a számviteli törvény előírásainak.

“A múzeum 2017. évi mérlege és beszámolója nem volt megalapozott, a múzeum a mérleg tételeinek alátámasztásához nem állított össze olyan leltárt, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazta a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait. Az állami vagyon védelme nem volt biztosított, mert az állami vagyon kimutatását nem átláthatóan, a valóságnak megfelelő módon végezték”

– olvasható az Állami Számvevőszék keddi jelentésében.

A költségvetési maradvány kimutatása 2017-ben nem volt szabályszerű. A múzeum főigazgatója nem építette ki a korrupciós helyzetek megelőzésére szolgáló integritási kontrollokat, a teljesítmény mérésre alkalmas követelményeit nem alakították ki, a szervezeti célok elérését szolgáló feladatokat nem határozták meg. Az irányítószervi feladatellátás szabályszerű volt.

Az ellenőrzés megállapításai alapján az ÁSZ az Iparművészeti Múzeum főigazgatójának nyolc javaslatot fogalmazott meg, melyekre az érintettnek 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie.
A budapesti Iparművészeti Múzeumot 1872-ben alapította a Magyar Országgyűlés. A múzeum az ellenőrzött időszakban gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv volt, szakmai besorolása alapján országos múzeum. A múzeum feletti irányító szervi feladatokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) látta el.

A múzeum alapvető közfeladata örökségvédelmi és múzeumi tevékenység. Gyűjtőköre kiterjedt a magyar és nemzetközi iparművészet alkotásaira az ókortól napjainkig, továbbá gyűjtőterülete az egész ország és – a nemzetközi egyezmények figyelembevételével – a világ minden olyan pontja, ahol a szóban forgó alkotások fellelhetőek.

A múzeum vállalkozási tevékenység folytatására jogosult volt. Telephelyei közé tartozott a Nagytétényi Kastély és a Ráth György Villa, 2017-ben 124 fő közalkalmazottat foglalkoztatott, 2017. évi mérlegfőösszege több mint 10 milliárd forint volt.

Kapcsolódó cikkek