Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára a tárlat megnyitóján a kultúra közösségépítő és identitásformáló erejéről beszélt. Az erdélyi iskola Trianon utáni időszakát megjelenítő kiállítás nemcsak számunkra fontos, hanem a magyarság hírét is növeli a világban – mondta.

“Amikor az erdélyi iskoláról beszélünk, különösen fontos hangsúlyozni, hogy Erdélynek ez egy más arcát mutatja meg, mint amivel a legtöbb ember találkozik”

– hangoztatta.

“Bár a népi kultúrában gyökereznek, de ez valójában egy nagyon is urbánus művészet, ami tökéletesen megállja a helyét bármilyen összehasonlításban a világon”

– magyarázta Vincze Máté.

Ezután arról beszélt, hogy a kultúra az az otthonunk, ami bennünk van, amit magunkkal viszünk. A kiállításra utalva hozzátette:

“ezek a gyűjtemények sokat adnak az identitásunkhoz, és megalapozzák azt, ami alatt mi magyar kultúrát értünk”.

Puskás István (Fidesz-KDNP), Debrecen kulturális alpolgármestere a Böhm-gyűjtemény fontosküldetésének nevezte, hogy az Erdélyen belüli kulturális sokszínűséget tudja megmutatni, hogyan fűzi Erdélyt a képzőművészet az európai kultúra gazdag kontextusába.

Böcskei László nagyváradi római katolikus megyéspüspök felidézte, hogy a Böhm-gyűjtemény egy részét a közelmúltban a váradi püspöki palotában mutatták be. A kollekció legnagyobb érdemének nevezte, hogy átfogó és reprezentatív épet ad az európai jelentőségű nagybányai festőiskola második, két világháború közötti aranykoráról, és a részben ebből kisarjadó kolozsvári, nagyváradi, szebeni és brassói művészeti központok életéről.

Angi János, a Déri Múzeum igazgatója jelezte, a kormány állami garanciavállalással tette lehetővé, hogy a kiállítás Magyarországra kerülhessen.

A tárlat szakmai megnyitóját Kelen Anna művészettörténész tartotta, majd Böhm József magángyűjtő tartott szubjektív tárlatvezetést. Az életképeket, portrékat, tájképeket bemutató kiállítás januárig tekinthető meg a debreceni Déri Múzeumban.