Csák János kiemelte, az állam önmaga nem tud alkotni, csak oda tud állni az alkotó emberek mögé. Ezért is olyan fontos szerinte, hogy szerte a Kárpát-medencében vannak olyan emberek, akik már-már szerzetesi elhivatottsággal hajlandók időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve alkotni.
Kurkó János György 15 éve egyedül hozza létre a parkot megalapozó gyűjteményt.
A kredencektől kezdve a cséplőgépekig gyűjti a szellemi örökséget megtestesítőt tárgyi emlékeket. Tulajdonképpen önmaga mecénása, sikeres vállalkozásainak eredményét fordítja terve megvalósítására – hangsúlyozta a politikus. Kurkó János György a park terveit bemutató előadásában felidézte, egy bukovinai utazása során vette észre, hogy némelyik faluban a házak nagyon hasonlítanak a székelyföldiekre, az egyik templom pedig szakasztott mása volt a szülőfalujában állónak. Ezt követően kezdte el gyűjteni a tárgyakat, gépeket, épületeket. Az elmúlt 11-12 évben több mint 70 ezer tárgyat gyűjtött össze, ezek ma 6500 négyzetméternyi raktárban állnak.
“A csaknem hathektáros parkban a 19. századi és 20. század eleji falut és várost bemutató egység mellett megismerhetők lesznek a határban végzett tevékenységeket is, mint például a pásztorkodás, a mész- és szénégetés. Világrekordnak számít, hogy a látogatók 117 mesterséggel találkozhatnak majd itt”
– mondta a gyűjtő mecénás.
“Több mint 130 épületet építenek fel”
– közölte a vállalkozó, hangsúlyozva, fontosnak tartja,
hogy a tágan vett Erdélyben élő magyarság fontos épületei mellett az itt élő 13 más nemzetiség emlékeit is bemutassa.
A városi egység 18 egykori ingatlant újjáépítve Csíkszereda egykori – az 1980-as években teljes egészében lebontott – főutcáját, a Kossuth utcát jeleníti meg. Itt áll majd a városháza, a csendőrség, a tűzoltóság, a nyomda, az iskola, az óvoda, egy fotográfus műhely, néhány fontos kereskedő üzletének mása is. A Bécsben föllelt tervek alapján újjáépítik a gyimesbükki magyar-román vámot is, a park fogadóépülete pedig a tusnádfürdői egykori vasúti indóház lesz.
