A Fõvárosi Állat- és Növénykert barnamedvéjét (Ursus arctos) nézik a látogatók a hagyományos medveárnyék-észlelés napján, 2020. február 2-án. Balu, a tizenkét esztendõs barnamedve végül meglátta az árnyékát, ez a néphagyomány szerint azt jelenti, hogy a tél még sokáig fog tartani, fotó: Mónus Márton/MTI

Hatalmas medvét állítanak az erdélyi Tusnádfürdőn

Hatalmas medvét állítanak az erdélyi Tusnádfürdőn

Óriási medveszobrot állítanak az erdélyi Tusnádfürdőn, Szőke Gábor Miklós szobrászművész 3,5 méter magas alkotását jövő héten avatják fel. Erről tájékoztatta a médiát pénteken Varga Attila, a szoborállítást kezdeményező tusnádfürdői Szent Kristóf Panzió tulajdonosa.

Az óriási medveszobor a Hargita megyei fürdővárosban található panzió udvarán kap majd helyet, a főúttól mintegy 200 méterre. Az óriásszobrot a kezdeményezők egyfajta turistaattrakciónak szánják.

Varga Attila elmondta, hogy a szoborállítás Csepel polgármesterének, Borbély Lénárdnak a támogatásával valósul meg, a 12 millió forintos szoborállítási költségek felét a magyarországi testvértelepülés elöljárója, másik felét a tusnádfürdői vállalkozás biztosította.

Felidézte, hogy Tusnádfürdő pár évvel ezelőtt még a fürdővárosba rendszeresen bejáró medvék miatt volt benne a hírekben, de az elmúlt években a városvezetésnek szakemberek bevonásával, tudatos munkával sikerült elérni, hogy a nagyvadak már nincsenek jelen a településen.

Emlékeztetett arra, hogy a fürdővárosnak a címerében is benne van a medve, hiszen a hegyvidéki településen mindig volt medve, a nagyvad a kommunizmus idején, a 70-80-as években is egyfajta turistaattrakciónak számított.

“Tusnádfürdő nem maradhat medve nélkül”

– fogalmazott Varga Attila, aki szerint az óriásszobor ilyen értelemben egyfajta “hiánypótló dolog” a településen.

Elmondta, hogy Borbély Lénárd csepeli polgármester, valamint Szőke Gábor Miklós szobrászművész és felesége, Hauer Berta rendszeres vendégei a panziónak, így született meg az óriási medveszobor ötlete.

“Megvalósulásával Tusnádfürdő és Csepel testvérkapcsolatának nemcsak politikai, hanem turisztikai és kulturális hozadéka, kézzelfogható eredménye is lesz”

– mondta a kezdeményező, majd hozzátette: ötletként az is felmerült, hogy a szobrot majd a Tusványos idejére a szabadegyetem és diáktábor helyszínére, a tusnádfürdői kempingbe szállítsák, de “ez még a jövő zenéje”.

Az álló, mellső végtagjait kitáró medvét ábrázoló szobor 3,5 méter magas és több mint 2 méter széles. Időtálló corten acéllemezekből készült, amely ellenáll az időjárás viszontagságainak, belső szerkezete rozsdamentes acélból van kialakítva.

Varga Attila szerint a corten acélon, amikor megrozsdásodik, olyan nagyon tömött rozsda alakul ki, amely meggátolja a további rozsdásodást.

“Jelen esetben pont azt a vörösesbarna színt adja meg, ami a medvének az igazi színe”

– mondta.

A szobornak belső világítása is lesz, amelyet egy 40 méteres LED-csík biztosít, így éjszaka is látványos lesz, amint a lemezek közötti réseken áttör a fény. A szobor talapzata is elkészült, az avatóünnepséget szerdán, február 4-én tartják.

Az óriásmedvét készítő Szőke Gábor Miklós budapesti szobrászművész a magyar kortárs szobrászati szcéna kiemelkedő alkotója. Művei közterületeken és magángyűjteményekben is megtalálhatók, Magyarországon és külföldön egyaránt. Óriási állatszobrai közül a legtöbb Budapesten és Kazincbarcikán található, legismertebb munkái a budapesti Fradi-sas és az Atlantában felállított Sólyom.

Kapcsolódó cikkek