Az Európai Parlament (EP) 2018 őszén adott zöld jelzést a Judith Sargentini nevével fémjelzett, Magyarországgal szembeni  kritikus jelentésnek. A szavazáskor a tartózkodó szavazatokat nem számolták leadott voksnak, így sikerült elérni a jelentés megszavazásához, illetve a hetes cikkely aktiválásához szükséges kétharmados támogatottságot. A magyar kormány ezután az eljárásrendi szabálytalanságra hivatkozva fordult az uniós bírósághoz. Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament eljárást fontolgat az Európai Bizottsággal szemben, mert a képviselők szerint a bizottság jogsértést követ el, amikor nem alkalmazza a január 1-jével életbe lépett jogállamisági feltételrendszert rögzítő jogszabályt, amelyet Magyarország és Lengyelország is megtámadott az Európai Unió Bíróságán, a miniszter leszögezte: “tipikus brüsszeli hatalmi viszályt láthatunk”.

“A kérdés, hogy ki a főnök: a tagállamok vagy az Európai Parlament? Egyértelmű a válasz: a decemberi politikai megállapodásban nem is volt szerepe az Európai Parlamentnek, hiszen a szerződések nem adnak neki efféle legitimitást. Mégis a balliberális képviselők fenyegetik most a bizottságot, az alku egyik tényleges szereplőjét”

– húzta alá a miniszter.

Emlékeztetett, hogy az EP gyorsított eljárást kért az EU bíróságától az ügyben, és felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy míg a Sargentini-per ítéletére csaknem három évet kellett várni, az uniós forrásokhoz rendelt feltételrendszer ügyében alig féléves bírósági eljárást sürgetnek az EP-képviselők.

“Állítsuk szembe a két kérdést egymással! Az Európai Unió történetének egyik legösszetettebb jogi természetű ügyében gyorsított döntést akarnak, de egy egyszerű eljárásjogi kérdésben három évet vártunk a döntésre. Hol van itt a jogbiztonság?”

– tette fel a kérdést a tárcavezető.

A miniszter úgy vélte, ha az EP a jövőben több hatalmat kapna – ahogy az európai baloldal és a magyar ellenzéki EP-képviselők követelik -, akkor ilyen módon élne vissza azzal.