Az észak-atlanti szövetség legfőbb döntéshozó testülete a kétnapos varsói NATO-csúcstalálkozó keretében ülésezik mindkét napon.

“Egységesnek kell maradnunk, szolidaritást kell mutatnunk, alkalmazkodva ugyanakkor a biztonsági szférában bekövetkezett hosszú távú változásokhoz” – mondta Duda. Hozzátette, hogy az erre irányuló első lépést a NATO a 2014-es newporti csúcstalálkozón tette meg.

“Ma meg kell tennünk a következő lépést egy nemzetközi, megerősített, előretolt jelenlétet teremtve, amely a védelem megerősítésére, az elrettentő képességek növelésére irányul majd a NATO keleti szárnyán” – hangsúlyozta a lengyel elnök. Hozzátette: a szövetségnek képesnek kell lennie arra, hogy “teljesen megerősítse az oszthatatlan biztonság elvét”.

A NATO-t “nem ellenségek, hanem kihívások veszik körül” – folytatta a lengyel elnök, aláhúzva: ezekre nemcsak védelemmel és elrettentéssel, hanem párbeszéddel is kell válaszolni. A  tagállamok biztonságát “nem egy konkrét állam vagy nemzet veszélyezteti,” hanem “az agresszió politikája, valamint az emberi méltóság iránti tisztelet hiánya” – szögezte le.

Az atlanti szövetséget a déli irányból érő veszélyekre utalva, Duda elmondta, szükség van közös stratégiára, amely lehetővé tenné, hogy “hatásosan álljunk szembe további fenyegetésekkel”.

Aláhúzta, az észak-atlanti régió stabilitása a külső határokon túli biztonsági helyzettől függ, ezért szükséges a keleti és a déli partnerországokkal folytatott együttműködés további mélyítése.  A NATO-nak “a nyitott ajtók politikája mellett kell maradnia” – hangsúlyozta.

Az Észak-Atlanti tanács  ülésén Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is mondott rövid nyitóbeszédet, ebben megköszönte Lengyelországnak, hogy vállalta a házigazda szerepét, és bejelentette: a pénteki tanácskozáson a védelmi és az elrettentő képességek növeléséről döntenek, mindenekelőtt Lengyelországban és a balti államokban.

Az észak-atlanti szövetség kétnapos csúcstalálkozóját 28 tagország állam-, illetve kormányfőinek részvételével, Jens Stoltenberg elnökletével rendezik meg. A magyar delegációt Orbán Viktor miniszterelnök vezeti, jelen van Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Simicskó István honvédelmi miniszter is.