A tárcavezető a NATO-csúcstalálkozóra érkezve “történelmi” eseményt emlegetett, emlékeztetve arra, hogy az észak-atlanti szövetség most ünnepli alapítása 75. évfordulóját, ugyanakkor rámutatott, hogy a katonai szervezet az eddigi egyik legnehezebb időszakát éli.

“Hiszen újra a hidegháborús hangulat uralja a világpolitikát, újra reális a veszély, hogy a világ blokkokra szakad, és a két és fél éve a szomszédunkban zajló háború is durva eszkalációs helyzet előtt áll”

– húzta alá.

“Sajnos a világháborús vagy nukleáris háborús fenyegetettség is minden nappal egyre súlyosabbá válik, mert azt láthatjuk, hogy az ukrajnai háborúban egyre durvul a helyzet, egyre több fegyver van a fronton mind a két oldalon”

– figyelmeztetett. Továbbá arra is kitért, hogy a háborús propaganda is egyre erősebb, és egyre brutálisabb cselekmények történnek a harctéren.

“Egyre többen halnak meg, köztük sok gyermek is, és ilyenkor az ember szíve megszakad”

– fogalmazott.

“Ha nem sikerül gyorsan véget vetni a háborúnak, akkor egészen durva és brutális eszkalációs veszéllyel nézünk szembe. Sajnos a háború továbbterjedésének esélye is napról napra nő. Ezért kulcsfontosságú most ez a NATO csúcstalálkozó”

– vélekedett.

Szijjártó Péter ezután aláhúzta, hogy Magyarország a NATO-csúcson is a tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése mellett kíván érvelni.
Majd sérelmezte, hogy az elmúlt két és fél évben az ukrajnai háborúval kapcsolatos amerikai és nyugat-európai megszólalások mind a fegyverszállításokról, a kiképzésről, a harctéri megoldásról szóltak, pedig ez az időszak épp azt bizonyította szavai szerint, hogy a rendezés kizárólag diplomáciai úton érhető el, a fronton ugyanis csak halottak vannak és pusztítás.

“És ehhez arra van szükség, hogy a diplomáciai csatornák újranyíljanak, és ne szidalmazzák azokat, akik párbeszédet folytatnak, hiszen párbeszéd és a diplomáciai csatornák újranyitása nélkül megoldás egész biztosan nem lesz”

– mondta.

Valamint megerősítette a magyar kormány álláspontját, miszerint hazánk ki akar maradni abból a most jóváhagyásra váró döntésből, amelynek értelmében a NATO Ukrajnát támogató missziót indít a katonai kiképzés és a fegyverszállítások koordinálása céljából.

“A mi álláspontunk világos: mi ebből ki fogunk maradni. Megállapodásunk van a mostani főtitkárral, és ígéretünk van a leendő főtitkártól is abban a tekintetben, hogy Magyarország ebből (.) ki fog maradni”

– tudatta.

“Magyar katonát ilyen akcióhoz nem adunk, a magyar adófizetők pénzét ilyen akcióhoz nem adjuk, és Magyarország területét sem adjuk ilyen akció végrehajtásához, fegyvert pedig továbbra sem szállítunk. Ez a pozíciónk biztosítja azt, hogy Magyarország, a magyar emberek biztonságát meg tudjuk védeni”

– fűzte hozzá.

A miniszter érintette az elmúlt napok magyar “békemisszióját” is, amely most tovább folytatódik, arról számolva be, hogy ennek célja, hogy európai közreműködéssel minél előbb meg lehessen teremteni a szükséges körülményeket a fegyvernyugváshoz és a béketárgyalásokhoz.

“Magyarország álláspontja tehát világos, ennek a háborúnak a csatatéren nincsen megoldása, ehelyett tárgyalásokra, diplomáciai megoldásra van szükség, és ezt az álláspontunkat fogjuk képviselni a NATO-csúcs három napján is”

– összegzett.

Végezetül pedig arról tájékoztatott, hogy szerdán a harminckét szövetséges ülésezik, míg csütörtökön csatlakoznak hozzájuk Ausztrália, Dél-Korea, Japán és Új-Zéland vezetői is, ezt követően pedig sor kerül a NATO-Ukrajna Tanács ülésére.