Az újraválasztását követően, 2018 májusában kiadott fejlesztési célkitűzéseket 2024-ig kellett volna megvalósítani, ha nem jön közbe a koronavírus-járvány és az annak következtében kialakult gazdasági visszaesés. A mostani rendelet a két évvel ezelőtt kiadott stratégiai dokumentum helyébe lép.
“Függetlenül a folyó nehézségektől, hosszútávú iránypontjaink változatlanok maradnak”
– hangoztatta Putyin egy, a fejlesztés stratégiájáról július 13-án megtartott tanácskozáson, elismerve, hogy figyelembe kell venni a világjárvánnyal és a gazdasági válsággal kapcsolatos tényezőket. Putyin rendelete öt alapvető célt határoz meg: a lakosság, valamint az emberek egészségének és jólétének megóvását, az önmegvalósítás és a tehetség fejlesztésének lehetőségét, a kényelmes és biztonságos életközeg biztosítását, a tisztességes és hatékony munka és a sikeres vállalkozás szavatolását, valamint a digitális átalakulást.
Kikerült a korábbi célkitűzések közül, hogy Oroszországnak a világ öt legnagyobb gazdasága közé kell előlépnie.
A mostani elvárás a világátlagnál gyorsabb GDP-növekedés, a makrogazdasági stabilitás megőrzése mellett, a munkára és a vállalkozásra vonatkozó célon belül. Dmitrij Peszkov a vezető ötösbe való feltörekvés szándékának visszavonását a “kedvezőtlen nemzetközi gazdasági konjunktúrával” magyarázta.
A mostani rendelet három 2018-as célkitűzést vont össze a “digitális átalakulás” keretében: 2030-ra a gazdaság kulcságazatainak és a szociális szférának, beleértve az egészségügyet, a közoktatást és az államigazgatást, el kell érniük a “digitális érettséget”.
Konkrét kritériumokat ezzel kapcsolatban a dokumentum nem nevezett meg. Nem cél a továbbiakban, hogy Oroszországban 50 százalékra nőjön a technológiai innovációval foglalkozó szervezetek részaránya. A várható 78 éves élettartamot immár nem 2024-re, hanem 2030-ra kell elérni. 2018-ban még úgy tűnt, hogy addigra ez a mutató 80 év lesz Oroszországban. A mostani célkorrekció értelmében a szegénységi rátát nem 2024-re, hanem 2030-ra kell majd a 2017-as szint felére, a lakosság 6,6 százalékára csökkenteni.
Az RBK gazdasági napilap szerint ezen a téren a közbülső célkitűzést a válság előtti utolsó évben, 2019-ben sem sikerült elérni.
Az elnöki rendelet új célként nevezte meg a települési szilárdhulladék-feldolgozás fenntartható rendszerének kiépítését, amely 100 százalékban biztosítaná a hulladék szelektálását és a felére csökkentené a telepeken tárolandó szemét mennyiségét.
Feladat a károsanyag-kibocsátás drasztikus csökkentése is.
A célkitűzések között szerepel még egyebek között, hogy évi 5 millió orosz családnak javítsák a lakáskörülményeit, hogy legkevesebb 120 millió négyzetméternyi új lakás épüljön, hogy a fizetés- és a nyugdíjemelés ne maradjon el az inflációtól.
Az alaptőke-beruházásoknak, valamint a nyersanyagon és energiahordozókon kívüli exportnak 70 százalékkal kell meghaladniuk a 2020-as szintet, az informatikába történő befektetéseknek pedig meg kell négyszereződniük.
A kis- és középvállalatok foglalkoztatottjainak száma el kell, hogy érje a 25 milliót.
Cél, hogy Oroszország felemelkedjék a világ tíz legjobb oktatási rendszerével és legtöbb fejlesztésével rendelkező országa közé, és hogy a háztartások 97 százalékának legyen internet-hozzáférése. Tíz év múlva a sportolók arányának 70, az önkéntesekének pedig 15 százalékra kell emelkednie a lakosságon belül.
Putyin arra utasította a kormányt, hogy október 30-ig hozza összhangba a nemzeti projekteket a direktívájával.
A válság megnyilvánulása az is, hogy az RBK értesülése szerint az orosz pénzügyminisztérium fontolóra vette a kiadások 10, ezen belül a katonai kiadások 5 százalékos csökkentését a 2021 és 2023 közötti időszakban.
