Az Európai Parlament a politikai viták és a döntéshozatal fontos uniós szintű fóruma, az EP az Európai Unió Tanácsával rendelkezik jogalkotói hatáskörrel, továbbá az EP dönt az uniós költségvetésről és felügyeli az Európai Bizottság és más uniós szervek munkáját. Az EP képviselőit valamennyi tagállamban közvetlenül választják, hogy képviseljék az uniós polgárok érdekeit az uniós jogalkotás során.

Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlament tagjait, így az idei lesz a tizedik választás.

Az európai parlamenti választásra ötévente kerül sor, az Európai Parlament által meghatározott, csütörtöktől vasárnapig tartó négynapos időszakban, 2024-ben június 6. és 9. között. Magyarországon a választási eljárásról szóló törvény szerint a köztársasági elnök ezen az időszakon belül csak vasárnapi napra, azaz június 9-re tűzhette ki a választás napját. Az EP létszáma a tagállamok lakosságszámának emelkedése miatt 705-ről 720-ra nő, emiatt pedig több tagállam esetében változik a képviselői helyek száma is: kettővel nő a képviselők száma Franciaország, Spanyolország és Hollandia esetében, eggyel-eggyel pedig Ausztria, Dánia, Belgium, Lengyelország, Finnország, Szlovákia, Írország, Szlovénia és Lettország esetében.

A magyar képviselők száma nem változik.

Az új összetételű Európai Parlamentben Németországnak 96, Franciaországnak 81, Olaszországnak 76, Spanyolországnak 61, Lengyelországnak 53, Romániának 33, Hollandiának 31, Belgiumnak 22, Csehországnak 21, Görögországnak 21, Magyarországnak 21, Portugáliának 21, Svédországnak 21, Ausztriának 20, Bulgáriának 17, Dániának 15, Szlovákiának 15, Finnországnak 15, Írországnak 14, Horvátországnak 12, Litvániának 11, Lettországnak 9, Szlovéniának 9, Észtországnak 7, Ciprusnak 6, Luxemburgnak 6, Máltának 6 képviselője lesz.

Az Európai Parlament tagjait az Európai Unió polgárai közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon választják.

Az uniós jog előírja, hogy minden tagállamnak arányos képviseleten alapuló választási rendszert kell alkalmaznia, és vagy listás rendszer vagy pedig az egyetlen átvihető szavazatos rendszer alapján kell működniük. Egyebekben a tagállamok mindegyike saját szabályai szerint folytatja le a választásokat. Az egyetlen átvihető szavazatos rendszer lényege, hogy a választóknak a szavazáskor preferenciasorrendet kell felállítaniuk a jelöltek között, és ha az első helyen szereplő jelöltjük elérte a mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszámot, akkor – hogy szavazatuk ne vesszen el – a preferenciájuk szerinti második jelöltre “száll át a szavazatuk”, így tovább, amíg az összes mandátumot ki nem osztják. Ezt a rendszert Írországban és Máltán alkalmazzák.

Egyes országokban úgynevezett zárt listás rendszert alkalmaznak a szavazásnál, ahol a képviselői helyeket a listák között az egyes listákra leadott szavazatok arányában osztják el, a jelöltek pedig a pártoknál megállapított sorrendben kapnak mandátumot.

Máshol preferenciális listát alkalmaznak, ez lehetővé teszi a polgároknak, hogy a pártlistákon belül megjelöljék, melyik jelöltet juttatnák mandátumhoz. Egyes tagállamokban meghatároztak úgynevezett bejutási küszöböt is, ami az a minimális szavazatszázalék, amit meg kell szereznie a listának ahhoz, hogy képviselőt küldhessen a parlamentbe. A küszöb legfeljebb 5 százalék lehet. A választáson az Európai Unió tagállamainak állampolgárai – amennyiben nem az állampolgárságuk szerinti tagállamban van a lakóhelyük – a tartózkodási helyük szerinti tagállam listáira is szavazhatnak és választhatók is abban a tagállamban. Ha az állampolgárságuk szerinti ország választási joga ezen felül lehetővé teszi azt is, hogy más tagállamban tartózkodva is szavazhassanak, akkor el kell dönteniük, hogy melyik tagállam választásán akarnak részt venni, a kettős szavazás ugyanis tilos. Magyarország biztosítja, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok külföldön is leadhassák szavazatukat.

Ezenkívül regisztráció után voksolhatnak az EP-választáson azok a magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamában nincs lakcímük. Ők regisztrációt követően levélben adhatják le voksukat.

A választási részvétel négy tagállamban kötelező (amennyiben felvetették magukat a választói névjegyzékbe az állampolgárok): Belgiumban, Bulgáriában, Görögországban és Luxemburgban. Az európai parlamenti választáson a voksolás végeredménye csak akkor hozható nyilvánosságra, amikor a 27 tagállam összes szavazókörében befejeződött a szavazás. Mivel Olaszországban csak vasárnap este 11 órakor zárnak a szavazókörök, az előzetes adatok csak este 11 óra után lesznek elérhetőek. Az EP azonban várhatóan vasárnap kora estétől közöl a választók megkérdezésén alapuló országonkénti becsléseket azon országok vonatkozásában, ahol már lezárult a szavazás; 20 órától pedig az EP teljes összetételére vonatkozó előrejelzéseket is közölnek majd; este 11 óra után frissített előrejelzés várható az EP összetételéről az első tagállami becslések és az addigra elérhető előzetes tagállami eredmények alapján.