A rövid szöveges üzenetek (Short Message Service, vagyis: SMS) szerepe azonban nem tűnik el: kiemelt helye van a szolgáltatók ügyfelekkel való kommunikációjában, illetve az online belépési jogosultságok ellenőrzésekor. A közlemény szerint 2018-ban egy átlagos lakossági előfizető havonta 11 SMS-t küldött, 2021-ben viszont már csak nyolcat. Az NMHH kutatásából kiderült, hogy a számlás előfizetők jóval többet küldenek, mint a feltöltőkártyás előfizetők. Az előbbiek tavaly havonta 11 darabot, míg az utóbbiak csak hármat, aminek valószínűleg az az aoka, hogy a számlás előfizetések meghatározott számú vagy akár korlátlan SMS küldését teszik lehetővé külön forgalmi díj nélkül.

A hatóság 16 éves és idősebb internetező lakosság körében folytatott kutatása szerint a mobilozók mindössze 7 százalékuk küld naponta, magáncélból ilyen üzenetet, negyedük hetente vagy havonta, kétharmaduk viszont ennél ritkábban, vagy soha.

Joggal feltételezhető, hogy az SMS-ek számának csökkenése összefügg az internetes chat programok térhódításával, az NMHH szerint azonban a helyzet ennél összetettebb. A hatóság elemzésében több változó (nem, kor, chat használat, internet jártasság) együttes hatását vizsgálta. Kiderült, hogy az internethasználat területén a magukat kezdőnek vagy átlagos tudásúnak gondolók körében a chat jellemzően nem váltotta ki az SMS-t, vagyis, aki gyakrabban chat-el, az kedveli az SMS-t is.

Egyúttal arra is rámutattak, hogy a férfiak gyakrabban küldenek SMS-t, mint a nők, de ebben nem a személyes üzeneteknek, hanem inkább az ügyintézésnek (például parkolásfizetésnek) van súlya.

Az életkor is hatással van az ilyen üzenetek küldésére, de a kapcsolat nem lineáris: a fiatalok gyakran SMS-eznek és chatelnek is, a 30-50 év közöttiek viszont kevesebbet, míg 60 év felett ismét nő az SMS-küldés gyakorisága, de ők chat-et kevésbé használnak.