A legnagyobb orosz ammóniagyártó komoly érdeklődését bizonyítja, hogy földgázt “adtak kölcsön” a veszteséges szerb vállalatnak annak érdekében, hogy az a tavaly június óta szünetelő gyártást újraindíthassa, és felkészülhessen az új stratégiai partner fogadására. A körülbelül 20 millió dollár értékben “kölcsönadott” gáz árát az új tulajdonosnak kell majd törlesztenie. Emellett a továbbiakban jóval olcsóbban szállítják a gázt a vállalatnak: 1000 köbméter földgázt az eddigi 470 dollár helyett ezentúl 330 dollárért adnak a pancsovai cégnek.

Milan Ivovic, a műtrágyagyár szakszervezetének elnöke a megállapodás részleteit is ismertette. Ezek szerint a vállalat a szerbiai gázszolgáltatótól (Srbijagas) kapja az energiahordozót, ezzel a céggel egyeztet a szükséges mennyiségről is, ám az árat az orosz megállapodással összhangban határozzák meg. Ivovic azt is elmondta, hogy naponta körülbelül 1,2 millió köbméter gázt fogyaszt a műtrágyagyár, az orosz fél pedig 60-65 millió köbmétert adott kölcsön, aminek elengedőnek kell lennie addig, amíg valaki meg nem vásárolja a céget a következő két hónapban. A verseny a világ egyik legnagyobb ammóniagyártója, a TogliattiAzot, és a nyolc évtizedes múlttal rendelkező magyar Nitrogénművek Zrt. között éleződhet ki. Ez utóbbi a magyar vegyipar egyik meghatározó képviselője. Szerb szakértők szerint amennyiben az orosz cég vásárolná meg a pancsovai műtrágyagyárat, az némi “elégtételt” jelentene Szerbiának a Déli Áramlat gázvezeték kudarcáért, valamint a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) áron aluli eladásáért.

A pancsovai gyáróriás privatizációja egyébként egyike azoknak, amelyek a “vitatott privatizációk” listáján szerepelnek, és amelyek felülvizsgálatát az EU is követelte Szerbiától. A gyárat 2006-ban 13,1 millió euróért két litván és egy szerb cégből álló konzorcium vásárolta meg az államtól. Egy évvel később azonban leszereltették a 2. üzemcsarnokot, a gyár legértékesebb részét, és 32,5 millió euróért eladták egy orosz társaságnak. Ezzel megszegték az adásvételi szerződést, ami ilyen esetekre legfeljebb a cég öt százalékának eladását teszi lehetővé. Az ügyben nyomozás indult, mert a gyanú szerint a litván-szerb konzorcium a privatizáció során több mint 50 millió euróval károsította meg a vállalatot. A privatizációt 2009-ben megszakították, a műtrágyagyárat pedig részvénytársasággá alakították, amelynek 68 százaléka a szerb államé, 32 százaléka pedig kisrészvényeseké lett.