Eddig a legtöbb devizahiteles, bankok és az állam közti perben a törvényszék elutasította a keresetet, vagy elhalasztotta az ítélethirdetést. Egy hete azonban az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet ügyében a bíróság szintén elfogadta a hitelintézet azon javaslatát, hogy Alkotmánybíróság elé küldje az esetet. Így az OTP már a második pénzintézet, amelyik ezen kérelmének eleget tett a bíróság. A bíróság szóbeli indoklásában elmondta: azért fordul az Alkotmánybírósághoz, mert a 2014. évi XXXVIII. törvény, vagyis a devizahiteleseket megsegítő törvény sérti a jogbiztonság elvét, az egész jogállamiság fogalomkörében emellett sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot és a normavilágosság elvét. A törvényszék szóbeli indoklása során taglalta a per tárgyát érintő, az alkotmányosság fogalmával kapcsolatos jogszabályokat, miszerint jelen esetben nem érvényesül a polgárjogi “fegyveregyenlőség” elve, tehát a feleknek nem állt rendelkezésére elegendő felkészülési idő. A tisztességes eljáráshoz való jog abban sérül, hogy túl szűk határidőket szab a felpereseknek a felkészülésre az egész bírósági eljárás lefolytatására. A normavilágosság elve abban sérül, hogy a törvény nem fogalmaz egyértelműen, illetve nem definiálja mi a devizaalapú hitel, mi a devizahitel, illetve milyen forinthitelek esnek a törvény hatálya alá.

A jogbiztonság elve ott szenved csorbát, hogy a törvény visszamenőleges hatállyal kíván szabályozni olyan szerződéseket, amelyek jóval a törvény hatályba lépése előtt születtek. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) szerint a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvény mindenben megfelel az alaptörvény előírásainak – közölte a szaktárca pénteken az MTI-vel arra reagálva, hogy a Fővárosi Törvényszék felfüggesztette az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank magyar állam elleni keresetének együttes tárgyalását.