A piac még mindig derűlátó

A legújabb londoni befektetői felmérés tanúsága szerint az intézményi befektetők többsége még mindig derűlátó a hitelezők reformigényeiről kiírt hétvégi görögországi népszavazás kimenetelével és várható piaci következményeivel kapcsolatban.

Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays 1244 intézményi ügyfelét vonta be gyorsfelmérésébe. A ház által pénteken ismertetett eredmények szerint a megkérdezett befektetési társaságok 66 százaléka várja azt, hogy a görög választók a vasárnapi referendumon igent mondanak a hitelezők legutóbbi reformjavaslataira. A Barclays körkérdésébe bevont befektetési cégek fele abban is bízik, hogy ha mégis a kedvezőtlen forgatókönyv érvényesül, és Görögországnak távoznia kell az euróövezetből, annak csak csekély globális negatív következményei lennének, tekintettel a görög gazdaság kis méretére és az euróövezetben kiépített pénzügyi védőmechanizmusokra.

A válaszadók nem egészen ötöde tart attól, hogy ha Görögország kiesik az euróövezetből, annak súlyos és az egész világgazdaságra kiterjedő hatásai lennének. A Barclays londoni elemzői a felméréshez fűzött saját értékelésükben maguk is felhívták a figyelmet arra, hogy a görög válság változatlanul komoly járványkockázatokat jelent. A ház szerint az egyik ilyen kockázat az, hogy a pénzügyi járvány ellen kiépített védőmechanizmusok még nem estek át igazi próbatételen, és egyelőre nem is teljes körűek. Ennek egyik példája az új, egységes euróövezeti bankválság-megoldó mechanizmus, amelynek 55 milliárd euróban meghatározott szanálási alapja 95 százalékban fedezetlen, emellett továbbra sem létezik euróövezeti szintű betétbiztosítási rendszer – hangsúlyozzák a Barclays londoni elemzői. A rendkívül súlyos görög adóskockázatot a közvetlen piaci mérőszámok is jelzik.

Az egyik legnagyobb londoni piaci adatszolgáltató csoport, az S&P Capital IQ pénteki kimutatása szerint a görög szuverén CDS-tranzakciók – az államadósság-törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek – középárfolyama az ISDA szabvánnyal számolva szinte példátlanul meredek, 1600 pontot meghaladó napi emelkedéssel 4400 bázispont környékén mozgott a pénteki londoni zárásban az irányadó ötéves kötvénylejáratra. Ennek alapján egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves görög államkötvényre jelenleg 4,4 millió eurós középárfolyamon kínálnak CDS-kontraktusokat a londoni piacon; ez több mint 1,6 millió eurós drágulás egyetlen kereskedési napon belül.

Az S&P Capital IQ számítási modellje szerint Görögország jelenlegi szuverén CDS-árfolyama azt jelzi, hogy a piac 94 százalék körüli halmozott valószínűséggel árazza a görög államadósság-törlesztési csőd öt éven belüli bekövetkeztét. A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő Londonban ismertetett legutóbbi tanulmánya szerint a cég által elvégzett szimulációs modellszámítások azt mutatják, hogy ha a vasárnapi népszavazás után Görögországnak távoznia kell az euróövezetből, a követő két évben a görög hazai össztermék (GDP) 25 százalékkal zuhanna.

A régi-új valuta, a drachma az S&P számításai szerint a görög euróövezeti csatlakozás előtt rögzített 340 drachma/euróról az idei negyedik negyedévre 540 drachma/euróig gyengülne, az utána következő néhány negyedévben azonban 440 drachma/euróig erősödne vissza, így összességében 30 százalékkal gyengülne az eredeti átváltási árfolyamhoz képest. A hitelminősítő mindezek alapján azzal számol, az esetleges Grexit – vagyis Görögország kiesése a valutaunióból – a görög gazdaságban négyszer olyan súlyos bizalmi sokkhatással járna, mint amilyent a Lehman Brothers amerikai nagybank összeomlása után elharapózott globális pénzügyi pánik okozott.