A felperes pénzintézet és az alperes magyar állam is fellebbezett az első fokú ítélet ellen, amelyben a bíróság részben helyt adott a pénzintézet keresetének. A szeptember 3-án kihirdetett első fokú ítélet szerint bizonyos időszakokban megfeleltek a tisztességesség törvényi kritériumainak a bank euróalapú személyi kölcsöneinek általános szerződési feltételei (ászf). A felperes bank fellebbezésében egyebek mellett egyedi normakontroll eljárás kezdeményezését kérte az Alkotmánybíróságnál (AB). Az alperes magyar állam fellebbezése szerint a részleges érvénytelenség megállapítása kizárt, a törvény az elveket logikai egységként kezeli. Az elsőfokú ítélet szerint egy ászf kikötésen belül az egyes kikötésekre kiterjedő részleges érvényesség megállapítását semmilyen jogszabályi rendelkezés nem zárja ki. Kizárólag az a feltétele, hogy az egyes szerződési kikötések megfelelnek-e a törvényben meghatározott valamennyi elvnek. A felperes fellebbezésében kérte a per tárgyalásának felfüggesztését az AB-nál kezdeményezett más pénzintézet ügyében folyamatban lévő eljárás lezárásáig. Az alperes fellebbezése szerint nincs közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabály, EGK irányelv pedig jogvitában nem alkalmazható közvetlen hatállyal.
Elhalasztották az ítélethirdetést a Magyar Cetelem Bank perében
Október 21-ére halasztotta az ítélethirdetést a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön a Magyar Cetelem Bank Zrt. magyar állam ellen indított, devizahitelekkel kapcsolatos perében.
Az alperes magyar állam jogi képviselője fellebbezési kérelmét fenntartva jelezte: hasonló ügyben az ítélőtábla előző nap megállapította, hogy a szerződéses feltétel érvényessé nyilvánításához szükséges az, hogy valamennyi törvényben rögzített feltételnek egyidejűleg megfeleljen. A felperes pénzintézet jogi képviselője közölte: szintén fenntartják fellebbezési ellenkérelmüket. Kiemelte, hogy előző nap kapták kézhez az alperes ellenkérelmét, amelyre ilyen rövid idő alatt teljes mértékben felkészülni nem lehetett.
2014-10-09


