Mint fogalmazott, a nemzetközi befektetői közösség alapvetően kedvezően ítéli meg a magyar gazdasági folyamatokat: londoni elemzőkkel való találkozókon egyre gyakrabban hangzik el, hogy a régióban Magyarországot tekintik az egyik stabil befektetési célpontnak, ami jelentős fordulat az elmúlt időszakhoz képest, mivel korábban a lengyel gazdasági kilátásokat övezte kedvezőbb megítélés. Az euró bevezetésének első lépései megtörténtek: megvan a politikai szándék, teljesültek a jogállamisági mérföldkövek, megtörtént a 2026-os költségvetés felülvizsgálata, valamint a Magyar Nemzeti Bank módosította az inflációs célját. A középtávú, 2030-ig szóló konszolidációs pályáról szólva megjegyzete, hogy a számok “jól néznek ki, a tervek reálisak”.

Az ING várakozása szerint Magyarország 2029-ben léphet be az ERM II árfolyamrendszerbe, 2030-ban teljesítheti a maastrichti kritériumokat, 2031-ben benyújthatja a csatlakozási kérelmet, az euró bevezetésére pedig 2032. január 1-jén kerülhet sor.

Úgy vélte, hogy a 2027-es költségvetés és a 2030-ig tartó konszolidációs program teljesítése lesz a gazdaságpolitika legfontosabb próbatétele. A költségvetési hiány 2026-ban a kormányzati tervekhez képest kedvezőbb, 6,9 százalék lehet, ami jövőre 4,9 százalékra, 2028-ban 4,2 százalékra, 2029-ben 3,5 százalékra, 2030-ban pedig 2,8 százalékra csökkenhet. Az elsődleges hiány folyamatosan csökkenhet és 2030-ra nulla közelében lehet. A fiskális fegyelem javulása a hitelminősítői megítélésben is kedvező változást hozhat, és 2027-től akár felminősítésekre is sor kerülhet, a jelenlegi hitelminősítői szintekhez képest 2-3 osztályzattal. A gazdasági kilátásokról elmondta, hogy a harmadik negyedévben már hatodik egymást követő évben bővült a gazdaság. A növekedés motorja a fogyasztás, amit az erős fogyasztói bizalom és a reálbérnövekedés is támogat valamint a folyamatos növekedést mutató ipari termelés.

A kapacitáskihasználtság tovább javulhat az újabb termelői kapacitások bevonásával, mint a BMW és Mercedes gyár, ez segíti a nettó exportot. A folyó fizetési mérleg az idei kis mínusz után jövőre már aktívumba fordulhat.

Virovácz Péter szerint az építőipar visszaesése nem okozott meglepetést, a szektor teljes újraszervezése elkerülhetetlen. A kilátásokat rontja, hogy 2027 első negyedéve után bizonytalan a rendelésállomány alakulása. A mezőgazdaság helyzetét a nyári történelmi léptékű aszály is rontja, amely akár 2022-hez hasonlóan 1 százalékponttal is visszavetheti az idei GDP-t, és nem zárható ki, hogy jövőre elmarad a 2023-ban tapasztalt felpattanás. A pénzintézet elemzői 2026-ra 1,8 százalékos GDP-növekedést várnak, amely 2027-ben 2,7 százalékra, 2028-ban pedig 3 százalékra gyorsulhat. Az infláció az idei 1,9 százalék után 2027 közepén elérheti a 4 százalékot, éves átlagban 3,4 százalék körül alakulhat a növekvő energiaárak miatt, majd 2028-ban 2,9 százalékra mérséklődhet. A vámháború esetleges kiújulása globálisan inflációs nyomást okozhat, ami magasabb állampapírhozamokhoz vezethet – fogalmazott.

Virovácz Péter szerint a feszes munkaerőpiac és a demográfiai csapda növekedési korlátot jelent, és a külföldi munkaerő bevonásának esetleges korlátozása továbbra is kockázatot hordoz.

A bérek alakulásáról elmondta, hogy alacsonyabb inflációs környezetben alacsonyabb bérnövekedésre kell felkészülni; jövőre a minimálbér 5 százalékos emelésére számít, ami az adójóváírások miatt az alacsonyabb jövedelműek esetében még így is 10 százalék körül reálbér-növekedéssel jár, ami szintén a fogyasztást, és ezzel a GDP bővülését segíti. A pénzpiacok az elmúlt hetekben a nemzetközi feszültségek miatt kamatemeléseket kezdtek árazni, az ING elemzői azonban túlzottnak tartják ezeket a várakozásokat. A geopolitikai és energiapiaci kockázatok egyelőre korlátozzák a monetáris lazítás lehetőségét. Az ING alapforgatókönyve szerint az alapkamat az év végig 5,5 százalékon maradhat, jövő év végére 5 százalékra, 2028 végére pedig 4,5 százalékra csökkenhet.

Az euró/forint árfolyam a következő években az ING várakozása szerint 350 és 370 között ingadozhat.

A sávon belüli elmozdulást elsősorban a nemzetközi kockázati környezet, a kamatvágási várakozások és a költségvetési konszolidáció megvalósítása határozhatja meg. Az idei év végére valamint 2027 és 2028 végére is 360 forintos árfolyammal terveznek. A kamatcsökkentések és a költségvetési konszolidáció együttesen támogathatják a magyar állampapírpiaci hozamok fokozatos mérséklődését. Az ING 2028 végére 4-4,5 százalék körüli hozamkörnyezetet tart elképzelhetőnek. Az euróövezethez történő közeledés során a magyar és az euróövezeti állampapírhozamok közötti különbség is mérséklődhet. Beszélt arról is, hogy a gazdasági növekedést és felzárkózást segítheti, ha a kormányzat olyan közepes és nagy magyar cégeket támogat, különösen a gyógyszeriparban, az élelmiszeriparban vagy a pénzügyi szektorban, amelyek “kifektetésekkel”, külföldi akvizíciókkal regionális vagy globális szereplőkké válhatnak.

A félidős választásokra reagálva elmondta, hogy a demokraták győzelme hosszabb távon negatív hatást gyakorolhat az MI-beruházásokra, amit az első tőzsdei reakciók is igazoltak: estek a részvényárfolyamok és gyengült a dollár.

Arra a kérdésére, hogy jövőre a növekvő vállalati adóterhek visszafoghatják-e a beruházási hajlandóságot, úgy válaszolt, hogy jelenleg nem a likviditás hiánya gátolja a fejlesztéseket, hanem a bizonytalan külső környezet, a gazdaságpolitika és a kereslet jövőbeli alakulását övező bizonytalanság.