A mintegy ötvenezer szakembert tömörítő Európai Radiológusok Társaságának jelenlegi alelnöke, Palkó András az I. európai radiológiai nap alkalmából rendezett konferencián beszélt a terveiről. 
Palkó András a Magyar Radiológusok Társaságának rendezvényén elmondta, tavalyelőtt választották meg az európai szervezet úgynevezett második alelnökévé, majd tavaly automatikusan vált első alelnökké. A szervezet szabályzata alapján lesz márciustól egy éven át a társaság elnöke. Utána még egy évig “levezető elnök” lesz, akkor az Európai Unió szerveivel, intézményeivel kell majd kapcsolatot tartania. Hozzátette, ezekről a pozíciókról interneten szavaznak a világ második legnagyobb, a kontinens valamennyi nemzeti társaságát magában foglaló radiológiai szervezetének tagjai, rendszerint az éves kongresszus előtt. Az idei, március elején Bécsben tartandó rendezvényen mintegy húszezer szakember vesz majd részt, ott mutatják be az új szakorvosi berendezéseket is.
Palkó András rámutatott, az Európai Radiológusok Társaságának egyik fontos feladata a radiológusokat érintő “jogalkotás és jogalkalmazás megfelelő szakmai befolyásolása”, illetve a tudományos-szakmai résztvevők összefogása. Az egyes országok szakemberei nagyon különböző szinten képzettek, ezért az egységes európai szakvizsga megvalósítása érdekében is tesznek lépéseket a közeljövőben.
Battány István, a Magyar Radiológusok Társaságának elnöke kiemelte, jelenleg a radiológia, vagyis képalkotó diagnosztika az egyik legdinamikusabban fejlődő orvosi szakterület. A terápia számára állítanak fel diagnózisokat, emiatt “széles szakmai tudással kell rendelkezniük a radiológusoknak”.
A magyarországi kórmeghatározások száma nem marad el az európai átlagtól. Ez a szint azonban csak úgy tartható, ha egy magyar radiológus műszakonként átlagban harmincöt diagnózist készít. Ezt a túlterheltséget remélhetően csökkenti majd a radiológiai eljárások digitalizálása és a hagyományos műszerek korszerűsítése.
A radiológia számos új eljárását még a szakmabeliek sem mindig ismerik, így az egyes államok sem finanszírozzák. A szakmai szervezet szeretné elérni, hogy a közvélemény jobban megismerhesse a radiológusok munkáját, a szakma korszerű módszereit és eredményeit – közölte a társaság vezetője. Tájékoztatása szerint ma ezernégyszáz-hatvannyolc szakembert tartanak nyilván Magyarországon radiológusként vagy röntgenológusként, közülük kilencszázötvennégynek van érvényes működési nyilvántartási igazolása. Battány István megjegyezte, ebben a szakirányban nem jellemző a nagy arányú elvándorlás, de nem lehet azt mondani, hogy egyes térségekben ez nem hiányszakma, mert “a területi eloszlás borzasztóan egyenetlen”.
Kitért arra is, hogy a radiológus társadalom elöregedik, amelyik kórházban nincs radiológus státusz, ott jellemzően nem vesznek fel ilyen végzettségű szakorvost. Emiatt kevesebben tudnak bekerülni a frissen végzettek közül ebbe a rendszerbe, mint ahányan szeretnének.
Forrai Gábor osztályvezető főorvos azt mondta, a Magyarországon 2001 óta végzett mammográfiás szűrés segítségével harminc százalékkal sikerült csökkenteni az emlőrák okozta halálesetek számát, ez világviszonylatban is jó aránynak számít.
Baranyai Tibor címzetes egyetemi tanár arról beszélt, hogy az időben végzett szűrésekkel meg lehet előzni a rákos megbetegedéseket. Beszámolt arról, hogy nemrég Sopronban háromezer emberen végeztek vesevizsgálatot, és harminc olyan embernél találtak tumort, akiknek egyáltalán nem volt fájdalmuk.
Az Európai Radiológiai Társaság először hirdette meg az európai radiológiai napot, február 10-ére, a német Wilhelm Conrad Röntgen, a radiológiát megalapozó, első fizikai Nobel-díjas kutató halálának évfordulójára. A rendezvények célja, hogy konferenciákon, előadásokon népszerűsítsék, tudatosítsák a radiológia progresszív szerepét. A legtöbb nemzeti társaság, köztük az 1992-ben alapított magyar szervezet csatlakozott a kezdeményezéshez.
A budapesti konferencián a magyar képalkotó diagnosztikai szakma aktuális helyzetéről és terveiről tanácskoznak. A Szegedi Tudományegyetem radiológiai klinikáján csütörtökön nyílt napot tartanak, a Zala Megyei Kórházban pedig bemutatják az ultrahangos és a mammográfia orvosi vizsgálatokat, a digitális röntgent, valamint a CT-t, vagyis a komputertomográfot és az úgynevezett MR-vizsgálatot.


