“A nándorfehérvári diadal állította meg az oszmán-török terjeszkedést az 1448-as második rigómezei csata, valamint Konstantinápoly 1453-as bevétele után”
– mondta a történész, majd hozzátette, hogy
1456-ban az oszmán hadsereg körülbelül két héten keresztül komolyan támadta Nándorfehérvárt, mígnem Hunyadi János és a keresztesek serege közbelépett, és körülbelül háromszoros török fölény felett sikerült győzedelmeskedniük.
“Jelentős győzelem történt Nándorfehérvárnál, hiszen az oszmán birodalom nagysága, gazdasági és hadi ereje már akkor többszöröse volt Magyarországénak”
– mutatott rá Horváth Richárd.
“A nándorfehérvári diadal a magyar-török háborúk vagy talán a több mint ezeréves magyar történelem legnagyobb katonai győzelme volt”
– jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára hétfőn, az 1456-os nándorfehérvári csata évfordulóján Budapesten.
Németh Szilárd a budai Várnál található Hunyadi János-szobornál, a déli harangszó elhangzása után kezdődött megemlékezésen felidézte, ahogy a történelem során sokszor, úgy a majdnem három héten át tartó nándorfehérvári csata során is, Magyarország nemcsak magát, hanem egész Európát és a keresztény világot védte:
a váratlan és fényes győzelem közel hetven esztendőre megtorpantotta a török birodalom további európai terjeszkedését.
A nándorfehérvári diadal – Kapisztrán Jánossal együtt – összeforrt Hunyadi János névével. Hunyadi érdemeit, képességeit kortársai is elismerték. Hunyadi János – mint kiemelte – mélységesen hitt az Oszmán Birodalommal szemben a keresztény Európáért vívott harc fontosságában, és abban, hogy ennek kimenetele meghatározó jelentőséggel bír Magyarország jövője szempontjából.
“A nándorfehérvári diadal hőseinek elhivatottsága példaértékű lehet nemcsak a magyarok, hanem egész Európa számára”
– hangoztatta az államtitkár.
Németh Szilárd felhívta a figyelmet, hogy bár a csatákat napjainkban már tárgyalóasztaloknál vívják és a fenyegetés is eltérő formát ölt, Magyarország a XXI. században is fontos szerepet játszik Európa határainak védelmében.
“Ahogy nagyjából 600 évvel ezelőtt, úgy a jelenkorban is az a helyzet állt elő, hogy Európa nagy része nem vette komolyan a fenyegetést, a magyarok viszont felismerték a veszélyt”
– hangsúlyozta az államtitkár.
Kitért arra is, hogy az akkori helyzet további két aspektusban is hasonlít Európa mostani helyzetére. Ahogy most, úgy akkoriban is Közép-Európára hárult a keresztény Európa védelme.
“Ahogy ezen feladatnak eleget tettünk Nándorfehérvárnál, úgy eleget teszünk ma is határaink védelmével”
– emelte ki, hozzátéve: meggyőződésük, hogy Európa biztonságának visszaszerzéséhez meg kell állítani a bevándorlást, meg kell védeni az európai keresztény kultúrát, és tisztelni kell a nemzeteket.
“Elődeink 563 évvel ezelőtt tanúsított hősiessége és áldozatai olyan értékes történelmi tapasztalatot jelentenek, amelyre a modern kor kihívásai során is szükség van, így nem szabad hagyni, hogy feledésbe merüljenek”
– emelte ki a megemlékezésen Németh Szilárd.
Az ünnepség végén koszorúkat helyeztek el Hunyadi János szobránál.
A Nándorfehérvárt (a mai Belgrádot) védő keresztény magyar seregek 1456. július 22-én több mint kéthetes csata után győztek II. Mehmed török szultán hadai ellen, megállítva ezzel hetven évre a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását. Ehhez mérhető győzelmet addig soha nem aratott keresztény sereg a szultáni haderő felett. A nándorfehérvári diadal emléknapjának megünnepléséről 2011-ben országgyűlési határozatban rendelkeztek.