A Kínai Központi Televízió értesülései alapján a kínai tudósok több mint húszéves titkos kutatómunkájának sikere, hogy megtalálták az újrafeldolgozás vegyi folyamatának lehetőségét, amely Vang Csün-feng, a projekt igazgatója szerint “hatékony és biztonságos”. A kutató a CCTV-nek elmondta, az ország jelenleg mintegy 70 évre elegendő uránkészlettel rendelkezik, de az új technológiának köszönhetően ugyanez a mennyiség háromezer évig is kitart.

Az eljárás kikísérletezésére a kínai országos atomvállalat úgynevezett 404-es gyárában került sor. A felfedezés eredményeként az urán felhasználhatósága az atomerőművekben meghatvanszorozódik. Kína a világ második legnagyobb gazdasága. Számára rendkívül fontos volt az egyébként nem ismeretlen technológia kifejlesztése, mivel energia igénye rohamosan nő. A tervek szerint nukleáris energiaforrásainak teljesítményét 2020-ig a jelenlegi 9 gigawattról 40 gigawattra növelnék. Az országban 12 atomerőmű üzemel és pillanatnyilag 25 reaktort építenek.

Kína jelenlegi energiafelhasználásának túlnyomó részét közismerten szénből fedezi, mindössze 2,2 százalék származik nukleáris energiából. A világ harminc atomerőművel rendelkező országából 16-ban a teljes felhasználás 25 százalékát adják ezek az erőművek.

2020-ra Kína uránigénye várhatóan eléri a 20 ezer tonnát évente, miközben termelési kapacitása mindössze 2400 tonna körül lesz. 2009-ben 1300-1600 tonna uránt használtak fel a kínai erőművekben. Az ország eddig igazolt uránlelőhelyein a hivatalos adatok szerint 170 ezer tonna urán van.

A világ uránkészlete becslések szerint 4,7 millió tonna. Az igények növekedése miatt a világpiacon már borúlátó előrejelzések láttak napvilágot. Jelenleg Oroszország, India, Japán és több európai ország képes még a nukleáris üzemanyag újrafeldolgozására, de valamennyien ipari titokként kezelik az eljárás lényegét.