Amerikai kutatók a Science tudományos magazinban közzétett becslése szerint 2007-ig kétszázkilencvenöt exabyte digitális információt halmozott fel az emberiség. A digitális korszak nyitányaként 2002-őt jelölték meg. 

Az exabyte-ot nagyságrendileg úgy képzelhetjük el, hogy az 1-es után tizennyolc darab nullát írunk. Martin Hilbert kutatásvezető, a Dél-Kaliforniai Egyetem munkatársa szerint ha ezt a digitális adatmennyiséget CD-n tárolnák, a lemezekből rakott oszlop elérne a Holdig – már ha le nem dőlne előbb.

A számítás azon alapul, hogy 1986 és 2007 között miként növekedett a digitális információk tárolókapacitása. A kutatók úgy számolták, hogy 2007-ben 1,9 zettabyte (1 zettabyte=1024 exabyte) információ áramlott sugárzott formában, például televízión és GPS-en. Ez akkora mennyiség, mintha a bolygó minden egyes lakója naponta elolvasott volna százhetvennégy napilapot.

Az emberek egymás között 2007-ben hatvanöt exabyte digitális információt osztottak meg olyan kétirányú kommunikációs rendszerek segítségével, mint a mobiltelefonok. Ez megfelel annak, mintha minden egyes ember naponta hat újság tartalmát osztaná meg másokkal. 1986-ban ez még csupán két és fél oldalnak megfelelő információ volt, a növekedés kétszázszoros.

Az analógból digitálisba átállás, azaz a digitális korszak kezdete a kutatók szerint 2002. Ez volt az az év, amikor a világon a digitális tárolókapacitás meghaladta az addig felhalmozott teljes analóg információmennyiséget. Tehát már majdnem tíz éve emlékezetünk csaknem kilencvennégy százalékát digitális formában őrizzük.

A számítógépekben tárolt adatok mennyisége 2007 óta folyamatosan növekszik, Hilbert becslése szerint tizennyolc havonta megduplázódik. Összességében a mobiltelefonoknak, televíziós csatornáknak és az internetnek köszönhetően ötször több információ jut el hozzánk naponta, mint 1986-ban.