Brit és kenyai kutatók szerint az idősebb elefántok bölcsebbek, mint fiatalabb társaik, ugyanis biztosabban képesek meghatározni, hogy mely oroszlánüvöltés lehet különösen veszélyes csapatukra nézve.

Bár a vadászat nagy része az általános nézet szerint a nőstény oroszlánokra esik, jelentősebb préda esetén az idősebb hímek is szóhoz jutnak és hatékonyabbak is. A kenyai Amboseli Nemzeti Park zoológusai észrevették, hogy a fiatal nőstények vezette elefántcsoportok gyakran alábecsülik a hím oroszlánok üvöltését mint veszélyforrást. Ezzel szemben azok a csoportok, amelyeket idősebb nőstények vezettek, nagyobb valószínűséggel figyeltek fel a hím oroszlánok üvöltésére és tettek védelmi intézkedéseket. A tudósok arra következtettek, hogy e fontos veszélyforrás iránti érzékenység az elefántok korával nő, és a legtapasztaltabbak esetében a legnagyobb. A kutatók úgy vizsgálták a különböző oroszlánüvöltésekre adott reakciókat, hogy harminckilenc elefántcsaládnak hangfelvételeket játszottak le hangszórókon keresztül. Az átlagosan öt felnőtt tagból álló családok válaszreakcióit videóra vették.

Főbb védekezésnek számított, ha az idős nőstény hosszan, feszülten figyelt az üvöltést követően, a hangforrás felé fordult, a többi elefánt pedig körülvette a fiatalokat, hogy védje őket. A hatvan év feletti nőstények nagyobb valószínűséggel mutattak védekező viselkedést a hím oroszlánüvöltést követően, mint a fiatalabbak. A kutatók szerint emberi vonatkozása is van eredményeiknek, hiszen ez az első bizonyíték arra, hogy egy csoport egyedei közvetlenül hasznot húzhatnak egy idősebb vezető befolyásából. Ezek a képességek valószínűleg más társas életmódú, nagyméretű aggyal rendelkező, hosszú életű fajok esetében is lényegesek lehetnek, olyanoknál, amelyeknél az idősebb tagok kulcsszerepet játszanak a csoport tevékenységeinek koordinálásában.