Azt hangoztatta, hogy az MTA “érzi a kutatóintézetek hiányát”, és az új helyzetben jobban el kell majd mozdulnia abba az irányba, hogy az egész tudományosság képviselője legyen. Korábban a testületet sokkal szorosabb kapcsolat fűzte saját kutatóintézeteihez,
mint például az ipari kutatóhelyekhez, egyetemi tanszékekhez, mostantól viszont olyan stratégiát kell kialakítani, amellyel mindhárom oldalt ugyanúgy tudják segíteni.
“Az Akadémiának egy olyan közös fórummá kell válnia, ahol sikerülhet áthidalni az olyan választóvonalakat is, mint amilyenek például a fiatalabb és idősebb tudósgeneráció, a társadalomtudományok és természettudományok vagy éppen a határon túli magyarok, a vidéki magyarok, a budapesti magyarok között húzódnak”
– fogalmazott az elnök.
Hozzáfűzte, hogy az MTA-nak nagyon fontos nemzetközi kapcsolatai is vannak, képviselnie kell a magyar tudományt európai és világszervezetekben.