Farkas Bertalan 1980-ban járt az űrben a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén. Felidézte, hogy annak idején vadászpilótaként került az űrprogramba, amelyre 240 vadászpilóta közül 95-en jelentkeztek önkétesen.
Több forduló után végül négyen utazhattak Csillagvárosba.
Az idei Ax-4 küldetés kutatóűrhajósa, Kapu Tibor elmondta, hogy szinte azonnal megszületett benne a döntés, hogy jelentkezik a HUNOR program felhívására, mint ahogy Cserényi Gyula kutatóűrhajós, Kapu Tibor tartalalékja is habozás nélkül adta be a jelentkezését.
Charles Simonyi (Simonyi Károly) magyar születésű amerikai szoftverfejlesztő, üzletember 2007-ben és 2009-ben űrturistaként járta meg a Nemzetközi Űrállomást. Mint mondta, az űrturisták ugyanabban a kiképzésben részesültek, mint az űrhajósok. Kiemelte, hogy a második alkalommal sokkal érdekesebb volt az űrutazás, mivel már felkészültebb volt és több ismerettel rendelkezett.
Kapu Tibor elmondta, 1980-ban az asztronauták kézi vezérléssel irányították az űrhajókat, ma már a fel-és leszállás is automatikusan zajlik, de ha szükség van rá, manuálisan is be tudnak avatkozni.
A kutatóűrhajós szerint az emberiség egyre jobban készül a hosszú távú tartózkodásra az űrben és ez teljesen más kihívásokkal állítja szembe a mai kor emberét, mint 1980-ban. Azóta az asztronauták kiválasztása és a felkészülése is megváltozott, elsősorban a technológia fejlődése és az űrküldetés megváltozott céljai miatt.
Cserényi Gyula szerint korábban azért választottak vadászpilótákat űrutazásra, mert manuálisan kellett irányítani az űrhajót. Ma már az a cél, hogy olyan űrhajósokat válasszanak ki, akik az űrállomás fedélzetén széles tudománykörben alkalmasak a munkavégzésre és a kísérleteket sokfajta kutatási területen tudják hatékonyan elvégezni. Kapu Tibor is biológiai, alap fizikai, valamint anyagfizikai kísérleteket hajtott végre az Ax-4 küldetésben – mutatott rá.
Farkas Bertalan felidézte, hogy annak idején a világűrben sok gyártástechnológiai, fizikai és távérzékeléssel kapcsolatos kísérletet végzett, egy berendezés segítségével különféle fajsúlyú fémeket olvasztott fel és visszahozta azokat a Földre.
Felhívta a figyelmet KFKI-nél kifejlesztett Pille dózismérő műszerre, amelynek segítségével az űrállomáson meg tudták mérni a sugármennyiséget. Ennek különböző változatai már többször jártak a világűrben. Kapu Tibor hozzátette, hogy a mai dózismérőműszer sokkal kisebb, mint a korábbi Pille volt. Ez a gyufásdoboz nagyságú készülék pontosan méri a sugárzásokat és vákuum körülmények között, egy űrséta során is alkalmazható.
Charles Simonyi elmondta, a súlytalanságban az alvás nagyon kellemes, a hátfájás pedig előbb utóbb mindenkit utolér. Az üzletember főként alanyként vett részt biológiai kísérletekben. Szívproblémái vannak és azt vizsgálták, hogy miként viselkedik egy nem tökéletes szív a világűrben. Charles Simonyi szerint a technológia fejlődésével exponenciálisan nőni fog az asztronauták száma is.
Kapu Tibor az Ax-4 küldetésben a Nemzetközi Űrállomáson 25 kísérletet végzett el. A kutatóűrhajós kiemelte, hogy a HUNOR programban rengeteg olyan kísérletgazda vett részt, akik előzetesen kifejlesztették az űrállomáson elvégzendő feladatokat. Az, hogy sikerült végrehajtani az összes kísérletet, az kollégáink előzetes tervezésének köszönhető – hangsúlyozta.
Cserényi Gyula a Földről segítette a Kapu Tibor által végzett kísérletek sikeres végrehajtását. A kutatóűrhajós elmondta: Houstonban a folyamatos és hatékony kapcsolattartással támogatni vagy módosítani tudták a kísérlet végrehajtását vagy az ütemtervet. Kapu Tibornak segítettek abban, hogy a lehető leghatékonyabban legyen beosztva az ideje a Nemzetközi Űrállomáson – tette hozzá. A panelbeszélgetés előtt Charles Simonyi előadást tartott élete meghatározó pillanatiról és az űrsétáiról.
