Az első megújuló üzemanyaggal, biometánnal (Bio-CNG) működő autóbusz a MOL budapesti székháza előtt tartott sajtóbemutatón 2026. november 2-án. A busz a 132E vonalán indul tesztüzemre november 4-ig fog, fotó: Purger Tamás/MTI

Bemutatták az első biometánnal működő autóbuszt

Bemutatták az első biometánnal működő autóbuszt

Tesztüzemre indul Budapesten a 132E vonalán az első, biometán (Bio-CNG) megújuló üzemanyaggal működő autóbusz, amelyet hétfőn mutattak be a fővárosban, a MOL székház előtt tartott sajtótájékoztatón.

A MOL Csoport kiemelt stratégiai célja, hogy okos és praktikus megoldásokkal támogassa a zöld átmenetet és a fenntartható városi közösségi közlekedést – hangsúlyozta a helyszínen tartott beszédében Halász Ambrus, a MOL Csoport vállalati kommunikációs vezetője. Hozzátette, a csoport üzemanyag–portfóliója folyamatosan bővül olyan elemekkel, amelyek egyszerre támogatják az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a zöld átmenetet.

“Fontos mérföldkő az életünkben, hogy október 14-én átadtuk Szarvason az első biometán-operációnkat, így a jövőben képesek leszünk arra is, hogy bio-CNG-vel lássuk el a piacokat”

– emelte ki, és üdvözölte, hogy a BKK és a BKV lehetővé tette a biometánnal működő busz tesztüzemét Budapesten.

“Ez a pilot projekt azt szeretné bizonyítani, hogy a Magyarországon megtermelt fenntartható energiával el lehet látni budapesti tömegközlekedési célokat is, és a Mol a jövőben egyre nagyobb arányban lesz képes ilyen energiát biztosítani a tömegközlekedés és egyéb felhasználási profilok számára”

– mondta Horváth Ádám, a MOL Csoport Downstream Új és Fenntartható Üzletágak igazgatója.

A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a jövő üzemanyag-portfóliója sokkal változatosabb lesz, ezért többfajta megoldásra lesz szükség.

Bár sokáig a fosszilis üzemanyagok lesznek még a meghatározó energiaforrások, egyre több olyan megoldásra is szükség lesz, amely valós és fenntarthatóbb alternatívát biztosít az energiaszükségletekre – fejtette ki.

“Azért dolgozunk, hogy egyre zöldebbé tegyük a portfóliónkat, és a finomítóban egyre több alternatív alapanyagot dolgozunk be a kőolaj mellé”

– mondta, hozzátéve, hogy a vállalat zöld hidrogénprojektekbe invesztál nem csak Magyarországon, de Horvátországban, és a tervek szerint a jövőben Pozsonyban is, majd kiemelte: új irány és stratégiai cél, hogy felépítsenek egy komoly biometán jelenlétet a MOL Csoport keretein belül.

Ennek fő motivációi azok az európai uniós szabályozások, amelyek között például a tiszta járművekről szóló irányelv is szerepel.

Ez meghatározza, hogy a 2026 és 2030 között beszerzésre kerülő és a tömegközlekedésbe állított buszoknak több mint felének meg kell felelnie a tiszta jármű direktívának. Ennek a célnak az elektromos meghajtás és a hidrogén mellett a sűrített földgáz is megfelel.

“A cégcsoport évente hétmillió köbméter biometánt táplál a regionális és országos gázhálózatba”

– mondta Horváth Ádám, aki azt is kiemelte, hogy a már meglévő infrastruktúrát használva, a gázhálózaton keresztül akár Budapestre is el lehet szállítani a vidéken előállított energiát.

Céljuk továbbá, hogy a biometán bizonyítsa, hogy számos környezeti és gazdasági előnnyel rendelkezik a közösségi közlekedésben is, és valós alternatívának számít a világban.

A biometán a teljes életciklus költségeit figyelembe véve versenyképes lehet a dízel meghajtással, emellett alacsonyabb a nitrogénoxid- és a részecske-kibocsátása. Ezen kívül sokkal halkabb üzemmenetet biztosít a dízelmeghajtáshoz képest, miközben hasonló hatótávot biztosít, és tankolási időben is versenyképes.

“A Bio-CNG busz november 4-ig fog közlekedni a 132E vonalán”

– közölte Bodor Ádám, a BKK vezérigazgatója, majd elmondta, hogy Budapesten még mindig a közlekedés a felelős a szén-dioxid-kibocsátás harminc százalékáért, ezen belül a közösségi közlekedés három százalékot tesz ki. A budapestiek többsége ugyan metróval, villamossal, vagy trolival utazik, azonban a 2300 közösségi közlekedési járműből nagyjából 1100 busz, ezeknek a többsége dízel, így ezek elektromos változatra cserélése az egyik legnagyobb kihívás. Hozzátette, hogy bár az elektromos eszközökre átállás fontos, van más technológia is, amely megoldást jelenthet a fenntartható közlekedés szempontjából.

Véleménye szerint nagyjából 300 busz esetében hosszú távon is meg kell tartani a belső égésű motorokat, hogy ellátásbiztonság legyen Budapesten, de kiemelt jelentőségű, hogy kipróbáljanak új technológiákat, vagy már meglévő technológiák legújabb változatait.

“A BKV-nak 37 darab sűrített földgázzal (CNG-vel) működő busza van, ezeket azonban lassan cserélni kell majd a koruk miatt”

– tette hozzá.

A tesztüzemben közlekedő busz a menetrendbe állítva, ingyenesen lesz használható.

Kapcsolódó cikkek