régészeti romok naplementében (illusztráció), fotó: pixabay.com

Ismét honfoglalás kori tarsolylemezes sírt tártak fel Pest vármegyében. A sírról és a benne talált, különleges állapotban megmaradt tarsolylemezről hétfőn tartott sajtótájékoztatót a Magyar Nemzeti Múzeum és a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) Szentendrén.

Középkori fegyver- és harci bemutatóval, sportként űzött páncélos bajvívással, apródiskolával, közös tánccal, koncertekkel, gyermekprogramokkal emlékeznek a nándorfehérvári diadalra a szegedi ferences rendház szomszédságában, a Mátyás téren szombaton.
Az Aranybulla függőpecsétje. Előlapján II. András király alakja, hátlapján a hétszer vágott, négy pólyás magyar címer háromszögű pajzson.[1] Az oroszlánokkal kiegészített címerpajzs eredetileg Imrének, a megkoronázott trónörökösnek a jelvénye volt, forrás: Wikipédia

Az Országgyűlés 2022. november 22-én fogadta el a nyolcszáz éve, 1222-ben kiadott Aranybulla jelentőségéről és az Aranybulla napjáról szóló 2022. évi XLVI. törvényt, amelyben az Aranybulla emlékét és a magyar nemzet szellemi öröksége részeként annak jelentőségét törvényben örökítette meg és április 24-ét az Aranybulla Napjává nyilvánította
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) I. Mátyás és az igazságszolgáltatás címû könyve a Mátyás király-emlékév keretében kiadott kötet bemutatóján az Országgyûlés Múzeumában 2019. szeptember 17-én, fotó: Kovács Tamás/MTI

Ötszáznyolcvan éve, 1443. február 23-án született Kolozsváron Hunyadi Mátyás, akinek uralkodása alatt élte fénykorát a középkori magyar állam, az "igazságos Mátyás király" alakja köré legendák és népmesék szövődtek.
régészeti romok naplementében (illusztráció), fotó: pixabay.com

Három korszak településeire, valamint egy bronzkori karperecre és egy szintén korabeli fiatalember csontvázára leltek a régészek Kecskemét-Hetényegyháza határában Fazekas András Kristóf ásatásvezető régész tájékoztatása szerint.