A tavaly visszavonult súlylökő először 2016-ban, a Portlandben rendezett vb-n állhatott fel a dobogóra, amikor 19,33 méterrel második lett. Négy év múlva, Birminghamben 19,62 méteres eredménnyel szerezte meg a magyar atlétika első vb-diadalát – egyben eddigi utolsó érmét.
Ami a további dobogósokat illeti, az 1987-es első vb-n Forgács Judit bronzérmet nyert 400 méteren. Szintén harmadik lett 1999-ben, Maebashiban a hármasugró Czingler Zsolt és a rúdugró Szabó Zsuzsa. A fedett világbajnokságok elődjének számító világjátékokon, 1985-ben, Rómában is született magyar siker: Siska Xénia nyert 60 méter gáton. Akkor futott, 8.00 másodperces országos csúcsát 34 év után döntötte meg Kozák Luca 7.97 mp-cel. Az olasz fővárosban a magyar küldöttség két éremmel zárt, Siska mellett a távolugró Pálóczi Gyula a második helyen végzett.
Ő az első győztes és az utolsó érmes
A fedett pályás atlétikai világbajnokságok történetében eddig öt magyar érem született, az első és egyetlen győzelem Márton Anita nevéhez fűződik.
2024-02-29












