Az Aranycsapat 1953-ban első sor: Lantos Mihály, Puskás Ferenc, Grosics Gyula hátsó sor: Lóránt Gyula, Buzánszky Jenő, Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor, Zakariás József, Czibor Zoltán, Bozsik József, Budai II. László, forrás: Fortepan/Erky-Nagy Tibor

Az Aranycsapat legendái előtt tisztelegtek a Kárpát-medencei fiatalok

Az Aranycsapat legendái előtt tisztelegtek a Kárpát-medencei fiatalok

Az egykori világelső magyar labdarúgó-válogatott, az Aranycsapat sikerei az anyaországi és a határon túl élő magyarok nemzeti büszkeségét erősítették, Lomnici Zoltán szerint ezért fontos, hogy a Kárpát-medencei fiatalok pénteken fejet hajtottak négy egykori csapattag sírjánál Budapesten a Szent István-bazilika altemplomában.

Az Aranycsapat Testület elnöke ezt azon a hagyományos megemlékezésen jelentette ki, amelyet az észak-komáromi központú, Pallag György által vezetett Kárpátia Sport Polgári Társulás, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) és a Budapesti Városvédő Egyesület sporttörténeti csoportja közösen szervezett. Lomnici Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy még tartanak a Buzánszky 100 Emlékév eseményei, de februárban megkezdődött a Grosics 100 Emlékév, melynek meghirdetésében és szervezésében részt vesz az Aranycsapat Testület. Emlékeztetett rá, hogy megalakulásuk óta állami támogatások igénybevétele nélkül több mint félezer rendezvényt tartottak, és ezek jelentős része a Kárpát-medence magyarlakta településein zajlott, a Felvidéken, Erdélyben és a Partiumban.

Felidézte, hogy Buzánszky Jenővel számos eseményen vett részt a határon túli magyar városokban, és ezeken azt tapasztalta, hogy a külhoni magyarok a mai napig nagyra értékelik az Aranycsapat elért sikereit és ezeket közülük sokan erőforrásnak tekintik.

Végül arról beszélt, hogy a történelem viharai miatt hetven éve, 1956-ban szétesett az Aranycsapat, de az eredményeihez hasonlókat azóta sem ért el a magyar labdarúgó-válogatott. Ezért tartja fontosnak, hogy a világraszóló sikereik például szolgáljanak a mai fiatalok számára és lelkesítsék őket. A megemlékezésen beszédet mondott még többek között Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, aki az Aranycsapat tagjainak hitét és vallásosságát emelte ki, valamint Tobak Csaba, a Fradi Múzeum igazgatója, aki Grosics Gyula és a Ferencváros kapcsolatáról szólt. Felidézte, hogy bár a kapus négy egyesületben – Dorogon, a Mateoszban, a Honvédban és a Tatabányában – is védett, a vágya mindig is az volt, hogy a Ferencváros labdarúgója legyen, ám ezt a rendszer akkor nem engedélyezte a számára. Szinte napra pontosan 18 éve azonban Kubatov Gábor elnöknek köszönhetően szimbolikusan megvalósult az álma, igazolást kapott és 2008. március 25-én a Sheffield elleni barátságos mérkőzésen egy percig a zöld-fehérek kapujában állhatott.

A rendezvényen ismét számos magyarországi és határon túli kisiskolás vett részt, a budafoki diákok például egy amatőr színi előadás keretében elevenítették fel az ifjú Puskás és barátja, Bozsik József közös történetének néhány epizódját.

“Az Aranycsapat legendái előtt tiszteleg Kárpát-medence ifjúsága” elnevezésű rendezvényen megjelentek a legendás válogatott tagjainak gyermekei, Bozsik Péter, ifj. Buzánszky Jenő, Grosics Edina, Zakariás Ágnes és Tamás, valamint Gyurta Dániel olimpiai bajnok úszó és Győr Béla, a Magyar Olimpiai Akadémia elnöke és főtitkára is. Zárszavában Pallag György főszervező ígéretet tett arra, hogy Puskás Ferenc születésének évfordulója, azaz április 1. környékén továbbra is évről évre megemlékeznek az 1940-es és az 1950-es évek kitűnő magyar labdarúgó-válogatottjáról, amely 1950-től négy éven át őrizte a veretlenségét. A Szent István-bazilika altemplomában az Aranycsapat négy tagja, Grosics Gyula, Buzánszky Jenő, Kocsis Sándor és Puskás Ferenc nyugszik.

Kapcsolódó cikkek