A miniszterelnök a devizaválsággal foglalkozó kormányülés utáni szerdai sajtótájékoztatón azt mondta: az eurózónából induló pénzügyi válság súlyos kihívást jelent Magyarországnak is. Ezért rendkívül kedvezőtlen pénzügyi, gazdasági környezetben kell megkezdeni az őszi törvényalkotási munkát. Az őszi parlamenti munkarendről annyit mondott, erről csak a Fidesz és a KDNP szeptember eleji évindító frakcióülése után van értelme nyilatkozni.

Kérdésre válaszolva azt azonban elmondta, hogy a kormány tartani fogja a korábban beterjesztett hiányt, amely így három százalék alá csökken, “akár mi is történjék”. Azt is biztosnak nevezte, hogy tovább folytatják az államadósság csökkentését a következő években és nem adják fel az arányos adórendszer kiépítésének politikáját sem. Arra törekszünk, hogy Magyarországon legyen a legegyszerűbb, legátláthatóbb adórendszer.

Az idei GDP-ről pedig kifejtette: “nem az előrejelzéseinket kell módosítani, igazodni kell a valósághoz”. A növekedés Orbán Viktor szavai szerint vélhetőn két százalék körül lesz, emiatt keletkezik legalább 100 milliárd forintnyi hiány. Az infláció pedig a vártnál alacsonyabb, ezért az idei költségvetés megtartása további intézkedéseket igényel, ősszel. Részleteket azonban továbbra sem mondott, csak annyit jegyzett meg, hogy ezek a gazdaság működésének egyszerűsítése, könnyítése irányába hatnak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt egy évben meghozott döntéseknek köszönhetően Magyarország távolodik a veszélyzóna magjától, de még nem került a zónán kívülre. “Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy az euróválság igenis komoly kihívás Magyarország számára” – mondta. Kijelentette, hogy “nem fogjuk hagyni, hogy a válság árát, a korábbi rossz döntés következményeit az emberekkel fizetessék meg”.

A kormány szerdai ülésén megállapította azt is, hogy az árfolyamrögzítésről hozott döntés adekvát válasz volt a helyzetre. Annak érdekében pedig, hogy a családok körültekintően dönthessenek a lehetőségről a kormány kampányba fog. A miniszterelnök azt is bejelentette, felkérte a gazdasági minisztert, készítsen jelentést arról, hogy ” hogyan jutottunk el a biztonságos, támogatott, forint alapú hitelezéstől a kockázatos devizahitelezésig”, és nevezze meg a felelősöket is.

Arra is felkérte a minisztert, hogy állítson fel Otthonvédelmi Monitoring Bizottságot annak érdekében, hogy a banki törlesztőrészletek kiszámítása átláthatóvá és egyértelművé váljon. Abban az esetben, ha a bizottság úgy látja, hogy a bankok visszaéltek erőfölényükkel, a kormány be fog avatkozni. A bizottságba bevonják a PSZÁF és az MNB képviselőit is. 

Elfogadta a kabinet azt a kormányrendeletet is, amely alapján az árfolyamrögzítés lejárta után legfeljebb tizenöt százalékkal emelkedhet a programban részt vevők törlesztőrészlete az árfolyamgát igénybevétele miatt. Döntöttek arról is, hogy a korábbi Fészekrakó programban résztvevők is élhetnek a lehetőséggel, eltörölték az ezt akadályozó jogi gátat.