Csőszi Attila (Tisza Párt) felidézte, hogy Kósa Lajos fideszes képviselő 2016. március 1-jén mondta el az MNB-vel kapcsolatban azóta szállóigévé vált mondatát, miszerint a közpénz elvesztette közpénz jellegét. Hozzátette, az Orbán–Matolcsy-paktum viszont már jóval korábban, 2014 táján megköttetett, lehetővé téve, hogy az MNB az árfolyamingadozásból származó nyereségét alapítványokba csatornázza ki.

“A jegybank létre is hozta az alapítványokat, majd azok gyorsan 266 milliárd forint közpénzt kaptak, a Fidesz-KDNP pedig megpróbált olyan jogszabályi környezetet létrehozni, hogy a közpénzek útja követhetetlenné váljon”

– mondta, majd azt hangsúlyozta: megkezdődhetett az intézményesített lopás, szövevényes céghálók jöttek létre, amelyek egyetlen célja az volt, hogy ne legyen nyomon követhető a pénz útja, majd hamarosan újabb “közpénztömegeket” csatornáztak be, ezúttal a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványból. A kedvezményezetteknél megjelentek a luxusórák, Ferrarik, New York-i, svájci, dubaji ingatlanok, az érinthetetlenség látszata.

Ezután kitért arra, hogy amikor Matolcsy György jegybankelnök kiesni látszott Orbán Viktor kegyeiből, sokan gondolták, hogy végre valami történni fog ebben az ügyben.

2025. március 19-én megjelent az Állami Számvevőszék (ÁSZ) MNB-ről szóló jelentése, majd jöttek a feljelentések is. De hol volt addig az ÁSZ? – tette fel a kérdést, rámutatva: máig még csak gyanúsított sincs az ügyben. Csőszi Attila kiemelte, hogy április 12. után minden megváltozott, így május 26-án az Országgyűlés döntött a vizsgálóbizottság létrehozásáról, a testület pedig szerdán megtartja első ülését.
A bizottság munkájáról szólva elmondta: megmutatják, hogyan kezdődött az MNB-ügy, kik a politikai felelősök, hogyan vesztette el majdnem közpénz jellegét a közpénz, kik húzták belőle a legnagyobb hasznot, mibe fektettek és hol úszott el a közvagyon. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a vizsgálóbizottság nem fogja átvenni az igazságszolgáltatás szerepét. Feladata lesz azonban megvizsgálni az MNB korábbi működését, az MNB alapítványok vagyonkezelését, az Optima csoport befektetési struktúráit, az ingatlanberuházásokat és székházfelújításokat.

Feltárják, mi vezetett a kontrollrendszerek teljes gyengüléséhez, azonos érdekeltségi körök indokolatlan előnyhöz jutásához, valamint azt is, hogy mely állami, jegybanki, felügyeleti vagy gazdasági szereplőket terheli felelősség.

“Végül a bizottság javaslatot tesz a jegybanki közpénzek kezelésének átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé és közérdekközpontúvá tételéhez szükséges jogalkotási, felügyeleti és intézményi intézkedésekre”

– közölte.

Csőszi Attila a bizottság tiszás tagjainak kidolgozott munkatervét is ismertette, amely szerint a munkát négy blokkra tervezik bontani.

Először megvizsgálják, ki volt az alapítványi vagyonkihelyezés ötletgazdája, mikor és milyen céllal alakították ki az MNB alapítványi és vagyonkezelési struktúráját, és milyen szabályozás tette ezt lehetővé, ugyanakkor vizsgálni fogják a vonatkozó jogszabályok előkészítőinek, benyújtóinak és elfogadóinak szerepét és felelősségét is. A második blokkban a bizottság feltérképezi, mi történt a kihelyezett vagyonnal, hogyan történtek a döntések, milyen szálakon ágazott szét ez a vagyon, vizsgálják a kicsatornázott pénzek útját, ideértve a személyes célú és luxusköltéseket is. A következő blokkban hallgatják meg a döntésekben közvetlenül érintett vezetőket és szereplőket. Végül a vizsgálóbizottság elkészíti jelentését, amelyben összegzi a tevékenységét és megállapításokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy milyen jogalkotási, felügyeleti, intézményi változtatás szükséges ahhoz, hogy a jegybanki pénz soha ne veszítse el a közpénz jellegét, a kezelése átlátható, ellenőrizhető és közérdekközpontú legyen – szólt a munkatervről.

Csőszi Attila kiemelte, hogy mind a Fidesz, mind a KDNP bizottsági delegáltja, Tuzson Bence és Hargitai János is igennel szavazott az MNB-ről szóló törvény 2016. március 1-jei módosításakor.

Az MTI kérdésére válaszolva elárulta, a vizsgálóbizottságnak december 31-ig kell összeállítania a jelentését. A meghallgatni tervezettek létszámával kapcsolatban a testület elnöke annyit közölt: alapos munkára készülnek, minden aspektust vizsgálni szeretnének, ám hogy ez mekkora kört érint, az a beérkező dokumentumokból fog pontosan kiderülni. További újságírói kérdésekre válaszolt, amikor arról beszélt, hogy szerdán hatályba lépett törvény a vizsgálóbizottság előtti meg nem jelenést szigorúan szankcionálja, végső esetben rendőrségi elővezetés is lehetséges. Azzal kapcsolatban, hogy mit tesz a vizsgálóbizottság, ha egy meghallgatásra beidézett személy külföldön tartózkodik, azt válaszolta: “mindenre készülünk”.

Az ügy kecskeméti szálára kitérve megjegyezte, hogy a Neumann János Egyetemért Alapítvány 100 milliárdos vagyonvesztésének ügyében is kezdeményezni fogja az összes főszereplő meghallgatását.

Ugyanakkor leszögezte, hogy nem lesz együttműködés a vizsgálóbizottság és az igazságszolgáltatás között. A bizottság feladata, hogy a rendelkezésre álló információk alapján tényeket állapítson meg, ha ezzel segíteni tudják a nyomozati munkát, az külön öröm lesz.