Orbán Viktor: az európai vezetők háborúba akarnak menni

Európa legolcsóbb rezsiköltségét fenn tudjuk tartani, megállapodtunk az oroszokkal arról, hogy "akármi is történik Oroszországban", idén télen és a következő évben is megérkezik az a mennyiségű gáz és olaj, amire Magyarország leszerződött. Erről és még sokminden másról is beszélt a miniszterelnök, a Fidesz elnöke szombaton Nyíregyházán, a Digitális Polgári Körök háborúellenes gyűlésén.

“A Moszkva-Nyíregyháza járattal érkeztem”

– kezdte a beszélgetést Orbán Viktor utalva arra, hogy pénteken Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

“Nafta lesz”

– fogalmazott, emlékeztetve, hogy két szerződést kellett kitárgyalnia az elmúlt időszakban, közülük egyet Amerikában, hogy adjanak kivételt a meghatározott orosz cégek által szállított energiát sújtó szankciók alól.

A moszkvai tárgyalásáról pedig azt mondta: arra volt szükség, hogy garanciát kapjon az “oroszok elnökétől”, hogy “akármi is történik Oroszországban”, az a mennyiségű gáz és olaj, amelyre Magyarország leszerződött, megérkezik a télen is és a következő év során is.

“Erről sikerült megállapodnunk, tehát Európa legolcsóbb rezsiköltségét fenn tudjuk tartani”

– jelentette ki.

Megjegyezte: “az jó, hogy van egy papírod arról, hogy nem vágják agyon az energiaszállításaidat, de ahhoz kell energia is, amit szállítasz, az meg az oroszoknál van.”

Arra is felhívta a figyelmet, egyre több az orosz finomítókat és energialétesítményeket célzó katonai csapás, ezért nem lehet tudni, hogy “miből mennyi lesz a télen”, mert ez a háborútól függ. A miniszterelnök a moszkvai és washingtoni tárgyalásaival kapcsolatban arról is beszélt: kisebbrendűségi érzésből nem lehet tárgyalni, és mivel az igazi erőtényezők szempontjából Magyarország sokkal lejjebb van, kell találni valamit, “alapvetően lelki természetű dolgot”, amivel magyarként egyenrangú félként lehet részt venni a megbeszéléseken.

Az Egyesült Államok esetében – folytatta – ez egyszerű dolog, hiszen jövőre ünneplik a megalapításuk 250. évfordulóját.

“Fantasztikus teljesítmény. 250 év. De én egy 1100 éves ország vagyok”

– fogalmazott.

Az oroszokkal kapcsolatban pedig azt mondta: “háromszor nekünk jöttek” 1848-ban, az első világháborúban és 1956-ban, azaz erősebbek.

“De kié ma Magyarország? Ugye?”

– mondta.

Orbán Viktor az orosz elnököt egy “csúcsra járatott volt KGB-sként”, egy rendkívüli módon felkészült és minden dossziét mélységben ismerő emberként jellemezte, míg az amerikai elnökről azt mondta: ő egészen másképp tárgyal, a stratégiai kérdésekre összpontosít.

Arról, hogy az orosz elnök hogyan tekint a magyarokra azt mondta: érti, hogy nem szlávok vagyunk, “velünk úgy van, hogy ilyen furcsa fajta vagyunk”. Hozzátette: az ember a saját fajtájával szemben talán mindig többet enged meg magának, mint egy “idegen fajtájú néppel”, ezért van egy alapvető tisztelet az oroszok részéről, ami nem neki vagy a magyar kormánynak szól, hanem annak a kulturális jelenségnek, amit ők úgy értelmeznek, “hogy a magyarok, ott valahol.”

Hangsúlyozta: arra törekszenek, hogy lehetőleg ne verjék át egymást. Azzal indokolt: az oroszok úgy élik meg az elmúlt 30-40 évet, hogy őket folyamatosan átverték, a Szovjetunió szétesése óta nekik mindig ígérgettek, és a végén “rajtavesztettek”, ezért számít nekik, hogy bízhatnak-e a partnerükben.

Jelezte: az oroszokkal való tárgyalások során ezért ezt a pozíciót használja, azaz a 2009 óta az oroszokkal kötött számtalan megállapodás mindegyikét betartották, azt is, ami kényelmetlen vagy nehéz volt, és az oroszok is mindent maradéktalanul betartottak.
Kulcskérdésnek nevezte Magyarország számára, hogy a nagyhatalmak úgy tekintsenek ránk, hogy “amit a magyarokkal megállapodtak, azt be kell tartani”.

“A legfontosabb dolog, amit mondhatok az orosz elnökről, hogy ez működik”

– jelezte.

A kormányfő a közel másfél órán át tartó beszélgetés során arról is beszélt: Magyarországnak európai biztonsági egyensúlyra van szüksége.

Azt mondta, Magyarországnak olyan erőviszonyokra van szüksége Európában, “hogy mi magyarok békében tudjunk élni, ne legyen katonai fenyegetés a fejünk fölött és a gazdasági fejlődésünket semmilyen háború ne akadályozza”. Hangsúlyozta, azért dolgozik, hogy a háború végén “olyan helyzetben találjuk magunkat, amely Magyarország számára békét, biztonságot, folyamatos katonai védelmet és gazdasági fejlődési lehetőséget ad”. Mint mondta, a magyaroknak azért kell “belematatniuk” a béketárgyalásokba, hogy a végén, amikor létrejön egy új európai biztonsági rendszer, az nehogy olyan legyen, amely nekünk rossz.

Jelezte, hogy az orosz elnökkel folytatott tárgyalásai során törekedett arra, hogy teret nyisson az elmúlt 15 évben megerősödött magyar vállalatok előtt.

“Két-három komoly üzlet előtt kinyitottuk az ajtót, aztán majd a MOL-osok, meg a többiek mit tárgyalnak, az már egy üzleti kérdés, az nem a magyar kormány dolga”

– mondta.

Úgy értékelt: a brüsszeliek egy Brüsszel-párti kormányt akarnak Magyarországon. Szerinte nagyon sok gondot okoz Brüsszelben az, hogy Magyarországnak vannak nemzeti érdekei, és ezeket nem hajlandó alárendelni a brüsszeli bürokrácia érdekeinek.

Példaként a migrációt említve hozzátette: Brüsszel egész Európából bevándorló kontinenst csinálna, ezzel szemben a magyarok népszavazáson döntöttek úgy, hogy “mi nem leszünk bevándorlóország”. Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarországon fontos a természetes nevelés törvényeinek és értékének tiszteletben tartása. Ezzel szemben szerinte Brüsszelben olyan kontinenst akarnak, ahol “a ferdeség és annak különböző fajtái”, “a különböző furcsa dolgok” nemcsak elfogadott részei az európai életnek, hanem az a cél, hogy már kellően fiatal korban megtanítsák a gyerekeinknek, mint helyes életformát. Orbán Viktor ezt merényletnek nevezte a saját gyermekeivel, unokáival szemben.

A miniszterelnök arra szólított fel: ne engedjük, hogy Brüsszelből döntsék el, milyen kormány van Magyarországon, és ne Brüsszelben, hanem mi itt, Budapesten dönthessük el a gyerekeink jövőjét befolyásoló legfontosabb kérdéseket.

Orbán Viktor úgy értékelt, vannak Brüsszel szolgálatában álló erők. Vannak, akik pénzért, valakik megbízást teljesítenek, hogy úgy alakítsák át Magyarországot, ahogy a brüsszeliek szeretnék, tereljék vissza az országot a brüsszeli útra, “mi pedig azt mondjuk, hogy nekünk van egy saját országunk, egy saját felfogásunk, egy saját életformánk, és mi aszerint akarjuk berendezni”, “egy magyar úton járunk” – fogalmazott, hozzátéve, ez a két lehetőség van.

A kormányfő a Tisza Pártnak az elmúlt napokban kiszivárgott állítólagos gazdasági terveiről azt mondta, azokat ismerte, mert “az nem más, mint az elmúlt 10 évben Brüsszelben megírt és Magyarországgal szemben támasztott követelmények, amelyeknek én nem tettem eleget és nem is fogok eleget tenni, ha a fejük tetejére állnak, akkor sem, mert az nem jó a magyaroknak”.

Orbán Viktor példaként hozta fel, hogy ezen brüsszeli dokumentumokban, úgynevezett éves gazdasági ajánlásokban adóemelés, az egykulcsos adó megszüntetése, a többkulcsos adórendszer bevezetése, a vállalkozások adójának emelése és legalább az özvegyi nyugdíjak megadóztatása, a 13. havi nyugdíj eltörlése szerepel. Ha a baloldalra szavaznak, majd “jól megadóztatják magukat, meg elveszik az adókedvezményeket, mint ahogy tették ezt korábban”, “letagadják, de meg fogják csinálni, ha hagyjuk, másnap reggel” – fogalmazott.

Szavai szerint ennek a politikának az árát Budapesten fizetnék meg, “ahol a legkevésbé támogatnak bennünket”, “ők járnának a legrosszabbul, ha a baloldal nyerne, mert a vagyonadóval a pestieket fogják megsarcolni legelőször”.

Orbán Viktor a Tisza Pártról azt mondta: “ezeket Brüsszelből fizetik, Brüsszelből támogatják, Brüsszelben írták meg a programjukat, Brüsszelben védik őket a magyar joghatóság és az ügyészség ellen”, “mindenük Brüsszelben van”, és ennek az új kezdeményezésnek egyetlen célja van, hogy Magyarország adja föl a függetlenséget, adja föl a szuverenitást.

“Ha saját út helyett jobban bízunk abban az útban, amit mások diktálnak nekünk, akkor egyenes út vezet a Tiszához, akkor oda kell szavazni. Akik hisznek abban, hogy Magyarország jobban tudja, hogy mire van szüksége a magyaroknak, hogy mi jobban el tudjuk dönteni, mint bárki más, és ha saját kezünkbe akarjuk tartani a sorsunkat, azok meg jöjjenek Nyíregyházára, illetve jöjjenek a jobboldalhoz és támogassák a nemzeti kormányt”

– hangoztatta.

Orbán Viktor az orosz-ukrán háborúról szólva úgy értékelt: soha nem volt még ilyen aktuális egy háborúellenes rendezvénysorozat, mert az európaiak háborúba akarnak menni. Tőlünk nyugatra a vezetők azt gondolják, hogy az oroszokat most le lehetne győzni Ukrajna területén, és ez előnyökkel járna. Először adtak pénzt, adtak fegyvert, és most már előkerült, hogy ha nagyon muszáj, akkor katonát is – figyelmeztetett.

“A háború üzlet is, a hadiiparhoz kapcsolódó üzleti körök egyre nagyobb befolyással rendelkeznek a politikára. Éppen most állapodott meg Franciaország Ukrajnával száz harci gép megvásárlásáról, a német fegyvergyártók pedig új gyárakat hoznak létre Ukrajnában és eszközöket szállítanak oda. Másfelől Európában, ha háborút veszítesz, annak súlyos következményei vannak”

– közölte, majd hozzátette: a nyugatiak akadályozták meg az ukránokat abban, hogy megállapodjanak, mondván, hogy az idő ő oldalukon van. De kiderült, hogy mégsem, az idő nem az ő oldalukon volt, ma rosszabb helyzetben vannak, mint ha megállapodtak volna áprilisban – értékelt.

Ki fogja ezt bevallani? – tette fel a kérdést, kiemelve, “Amerikában könnyű”, mert aki ezt ott “elbaltázta”, az elvesztette a választást.

Annak beismerése, hogy ez a háború el lett rontva, és nem folytathatjuk tovább, alapvető földrengést okozna az európai politikában – hangsúlyozta. Megjegyezte azt is, még nem tartanak ott, hogy rákényszerüljenek ennek bevallására, de ez el fog jönni, éppen úgy, mint a migráció kérdésében. Kiemelte ugyanis: “Brüsszelben egyedül vagyok, de Amerikával már ketten vagyunk”, ráadásul Európában is “fordul a szél”. Jöttek a szlovákok, Andrej Babis nemsokára hivatalba lép Csehországban, a lengyel elnök változik, és az olasz miniszterelnök hangja is mintha “nemesedne” – sorolta, megállapítva, hogy Magyarország ezt a vitát meg fogja nyerni.

Orbán Viktor kitért a Vlagyimir Putyinnal pénteken folytatott tárgyalására is, kiemelve: az orosz elnök világossá tette, hogy az 1100 km hosszú frontvonal legértékesebb részének a donyecki erődvárosokat tekinti. Az oroszok eldöntötték, hogy Donyeck megyét teljes egészében annektálják, de a négy-öt nagy erődváros nagyon komoly ellenálló erőt fejt ki – jelezte.

“Putyin elnök azonban azt mondta, ha nagyon nehéz is lesz azokat elfoglalni, nagyon sok áldozatot is fog követelni, az oroszok akkor is el fogják foglalni ezeket az erődvárosokat”

– folytatta.

Orbán Viktor beszámolója szerint az oroszok azt mondják: nem lenne jobb, ha az ukránok belátnák, hogy ezek az erőviszonyok vannak? Építsenek új védelmi vonalakat keletebbre, és akkor az amerikaiak garanciája mellett az oroszok vállalják, hogy nem mennek tovább nyugatra.

Vagy nincs ilyen megállapodás, de akkor az oroszok addig mennek és arra mennek, amerre akarnak – szólt az alternatíváról. Ez az orosz pozíció, amelyet nagyon nehéz egy ukrán embernek befogadnia.

“Ha meghalt az apád, a testvéred, a fiad egy honvédő háborúban, akkor hogy adjál föl területet, amit még el sem foglaltak?”

– jelezte a dilemmát.

A magyar kormányfő elismerte, mindenkinek van saját szempontrendszere, amely mellett logikus kitartani, ezért megy ilyen nehezen a békekötés is, ezért nagyon nehéz olyan vezetőket találni, különösen ukrán részről, akik egy ilyen békébe belemennének.

Felidézte ugyanis: tavaly figyelmeztette az ukránokat arra, hogy stratégiai hibákat követnek el, az idő nem az ő oldalukon van, és felajánlotta a segítségét egy tűzszünethez, ezt azonban ők visszautasították.

“Nekem nincs kőből a szívem”

– fogalmazott, hozzátéve, érti az összes morális, emberi és egyéb dilemmát, ami itt az asztalon van. A jó kiindulópont és a magyar érdek azonban az, ami az ukránokat is próbálja rávenni arra, hogy – bár ők vannak megtámadva – kössenek békét a saját maguk, Magyarország és egész Európa érdekében – összegzett.

Hozzátette, “fontos az igazság és sok minden fontos, de ez van, legyen tűzszünet minél hamarabb”.

Orbán Viktor Kárpátaljáról azt mondta, aránylag megkímélt terület, jelezte ugyanakkor, senki sem tudja megmondani, meddig lehet ezt fenntartani, és ha a háború kiterjed, “be fogja nyelni Kárpátalját a mieinkkel együtt, aztán nem áll meg a határnál”, mert az nem egy fizikai akadály.

“Én egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy nem logikus azt gondolni, hogy az oroszok meg fogják támadni Európát, hiszen minden szempontból erősebbek vagyunk. De ettől még a katonai cselekmények bizonyos következményei érzékelhetőek lesznek”

– közölte, hangsúlyozva: a háborútól egyetlen módon lehet megszabadulni, ha sikerül elérni a tűzszünetet és a békét, és a magyar miniszterelnöknek is mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy ez bekövetkezzen, Magyarország kikerüljön a háborús veszélyzónából.

A miniszterelnök hazai kérdésekre áttérve arról is beszélt: a következő tíz évben a kormánydöntések értelmében 670 milliárd forint fejlesztési forrás érkezik Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyébe.

Orbán Viktor azt mondta, a vállalkozásokat támogató programokból, mint a Baross-program és a Demján Sándor Program 50 milliárd forint érkezett és érkezik a vármegyébe, ebből 16 milliárd forint Nyíregyházára. Más pályázatokból, nagy cégek támogatására pedig 53 milliárd forintot fordítanak.

“A nyíregyházi beruházások között a kormányfő felsorolta az ipari park 3 milliárd, a nyugati elkerülőút 13 milliárd, az állatpark 10,5 milliárd, a sportcentrum 7 milliárd forintos fejlesztését. További 4 milliárd forintot fordítanak autóbusz-vásárlásra és 6 milliárdot szabadidős beruházásokra. Ezt egészíti ki a környékben lévő kistelepülésekre érkező 5,1 milliárd forint fejlesztési forrás”

– közölte.

Orbán Viktor felidézte, 1998-ban, majd 2010-ben – amikor másodszor kapott a Fidesz felhatalmazást a kormányzásra – az ország szempontjából és a politikai teljesítményre tekintve is rangsorolta a feladatokat. Ezek között külön feladatként szerepelt Kelet-Magyarország, amely egy kevésbé fejlett része volt az országnak, mert az összes erőforrás az elmúlt 50-60 évben nem keletre jött, hanem Budapestre meg az ország nyugati részére.

Olyan fejlődési pályára kellett állítani Kelet-Magyarországot, hogy utolérje Pannóniát, az ország a Duna túlsó felén lévő részét.

“Nincsenek még ott hölgyeim és uraim, de az út, amin vannak, az oda vezet”

– szólt a helyszínen lévő közönséghez a miniszterelnök.

Ez a pálya fölfele vezet, az egyik beruházás hozza maga után a másikat, egyik fejlesztés a másikat – fejtette ki a kormányfő, hozzátéve: ez nemcsak Nyíregyházára, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyére érvényes, hanem a Hajdúságra és lassan Borodra is.

Orbán Viktor kitért arra, az országban ugyanakkor létrejött egy másik, észak-déli megosztottság. Most Dél-Magyarországot kell ugyanerre a pályára ráállítani. A szavai szerint “a sokat emlegetett BYD nem az égből pottyant le Szegedre, az azért van ott, mert odavittük, és ezt folytatni is fogjuk”.

“Csak el kell érni végül azt a békebeli állapotot, amikor mindenki úgy érzi, azonos esélyekkel része Magyarországnak, azonos esélyekkel része a magyar nemzetnek. Ha ez bekövetkezik, akkor egy rossz örökségtől sikerül megszabadulni”

– mondta a kormányfő.

Orbán Viktor kitért arra is, amikor a polgári, nemzeti, keresztény közösség bajban volt, akkor tudhatta, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében olyan erős hídfőállásai vannak, hogy az újrakezdést innen lehet megindítani.

A kormányfő szavai szerint biztos abban, hogy a Fidesz-KDNP csak akkor nyerhet az áprilisi választáson, ha Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében minden mandátumot begyűjt.