a kormányfő, fotó: Soós Lajos/MTIOrbán Viktor szerint sikeres két esztendőt tudhat mag mögött a kormány, mert Magyarország képes volt arra, hogy stabilizálódjon, hogy "a lovakat visszarántsa a szakadék széléről". A miniszterelnök erről csütörtökön, a kormányalakítás kétéves évfordulója alkalmából rendezett, Fókuszban a nemzeti érdek című nemzetközi konferencián beszélt, kiemelve, hogy az elmúlt két év kormányzása annak a ténynek a nyílt bevallására épült, hogy a magyar nemzet győztes nemzet, Magyarország pedig győztes ország. A Jobbik és az LMP reakcióikban egyaránt kétségbe vonta a rendezvényen elhangzottakat.

A Századvég Alapítvány, a Széll Kálmán Alapítvány és a Heti Válasz Kiadó által szervezett tanácskozáson Orbán Viktor egyórás beszédében kitért arra, a stabilizációt úgy végezte el a kabinet, hogy közben ellentmondott egy “európai csábításnak”, amely “a demokráciafeladás felé sodort volna bennünket”. Szerinte ez a csábítás abban állt, hogy Európa sok, válságba sodródott államot arra ösztökélt: lássa be, a stabilizálás a demokratikusan megválasztott vezetőkkel nem lehetséges, ezért technokrata vezetőket próbáltak országok élére állítani. Ehelyett “a magyar nép inkább egy kétharmadot dobott össze” – mondta. A kormányfő az elmúlt két év eredményei között említette, hogy az államháztartás stabil lábakon áll – jövőre is 3 százalék alatt lesz a hiány -, valamint azt is, hogy új alkotmány született, amelynek megalkotásával “darázsfészekbe nyúltak”. A következő évekről szólva azt mondta, fel kell készülni a válság utáni világrendre úgy, hogy közben Magyarország továbbra is a transzatlanti katonai biztonsági rendszerhez, a közép-európai együttműködéshez és az európai gazdasági övezethez tartozzon. Kijelentette ugyanakkor, hogy az Európai Unió által javasolt válságkezelést Magyarországnak érdemes elutasítania, a brüsszeli bürokraták által indítványozott lépések végrehajtása ugyanis csak ártana. A kormányfő szerint ehhez egy “bonyolult taktikai akciósorra” van szükség: “a saját utunkat kell járni”, és ellen kell állni azoknak a nyomásoknak, amelyek a magyaroknak hátrányos intézkedéseket akarnak bevezetni az országban. Példaként említette az ingatlanadó bevezetésére tett javaslatot, valamint az energiaár-maximalizálás megszüntetésére érkezett kezdeményezést. Hangsúlyozta azonban, hogy a diplomácia “táncrendje” miatt az elutasítást úgy kell előadni, “mintha egyébként barátkozni szeretnénk”. “Ezek azok a politika művészetéhez tartozó mozdulatok, hogy majd a hét javaslatból kettőre-háromra – úgyis megcsináltuk már, csak ők nem vették részre – rábólintunk, a maradék kettőt pedig, amit nem akarunk, úgy utasítjuk el, hogy a többségét tulajdonképpen elfogadjuk” – fejtette ki, megjegyezve, hogy ez egy bonyolult játék. Orbán Viktor azt is mondta: nem szabad visszarettenni – a kritikák ellenére sem – a családi és az arányos adórendszer kombinálásától, a szükséges minimálbér-emeléssel párhuzamosan pedig csökkenteni kell a tb-járulékokat. Az előttünk álló két évben befejezzük azt a munkát, hogy a jóléti állam helyett munkaalapú állam alakuljon ki – közölte a kormányfő, aki szavai végén felsorolta a versenyelőnyhöz szerinte szükséges lépéseket: a költségvetést “pozitívba kell fordítani”, 50 százalék alá kell csökkenteni az államadósság szintjét – négyévente szerinte legalább 10-14 százalékkal lehet lefaragni belőle -, újra kell iparosítani az országot, meg kell teremteni az ország energiafüggetlenségét, fejleszteni kell az atomenergia-termelést, célként kell meghatározni a teljes foglalkoztatottságot, meg kell fordítani a demográfiai trendet, és “haza kell hívni a tehetségeinket”. A rendezvényen többek között felszólalt Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár is, aki szerint az Orbán-kormány helyesen teszi, hogy kihasználja a parlamentben megszerzett kétharmados többségét, hiszen a szavazók a reformokra voksoltak a kormány megválasztásával. A politikus kifejtette: bízik a magyar parlamentben és a kormányzó Fideszben, mert egyes kritikákkal ellentétben “nem veszélyeztetik a demokráciát”, hanem arra használják a hatalmukat, hogy a megfelelő irányba vigyék az országot.     Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke azt mondta, Magyarországon húsz éven át vita folyt az új alkotmány szükségességéről, de 2010-ben az emberek megértették, hogy az ország válságban van, és szavazataikkal kifejezték, hogy “ez nem mehet így tovább”, változást akarnak, aminek kifejeződése az ország alaptörvénye. Stumpf István alkotmánybíró ezzel összefüggésben kiemelte: az alaptörvénnyel megmaradt a parlamentáris demokrácia, valamint a fékek és ellensúlyok rendszere is jól működik. A találkozón résztvevő közgazdászok egyetértettek abban, hogy Németországnak vezető szerepe van a közösségben, ahogyan abban is, hogy a jövőt az EU-n belül kell tervezni, amit Csaba László úgy fogalmazott meg: “egyedül nem megy”. Szakértők szóltak arról is, hogy kapaszkodókat kell nyújtani a középosztálynak, hogy tagjai maguk találjanak kiutat a bajból, és valós értékek előállításával, okos döntésekkel segítsék a társadalmat. 

A Jobbik a rendezvényen elhangzottakra azt válaszolta, az elmúlt két év növekvő vagyoni különbségeket, valamint Európától leszakadó magyar társadalmat és gazdaságot eredményezett. A párt szerint a kormány rossz úton jár, amit az is mutat, hogy 2010 óta másfélszeresére nőtt a külföldi munkát vállalók száma. 

Az LMP Orbán Viktor beszédére reagálva úgy fogalmazott, a miniszterelnök továbbra is álomvilágban él. Kiemelték, a kormányfő félreérti Magyarország helyzetét és lehetőségeit, továbbá nem látja a válságból kivezető utat.