A Jobbik szerint a kormány "rengeteg offshore céget támogat elképesztő nagyságú összegekkel", ezért írásbeli kérdést intéztek Németh Lászlóné fejlesztési miniszterhez, hogy kiderítsék, az általuk "kikutatott" 74 cég tavaly január elsejétől ténylegesen milyen kifizetésekhez juthatott hozzá.

Volner János, az ellenzéki párt parlamenti frakcióvezető-helyettese az MTI-nek küldött szombati közleményében azt írta, Szilágyi György képviselőtársával együtt végzett “kutatómunkájuk” több magyar politikus érintettségét is feltárta, így a következő hetekben “újabb meglepetésekkel fognak előrukkolni”. A politikus azt írta, az érintett befolyásos csoportoktól már kaptak “jóindulatú figyelmeztetéseket”, és a befolyásos csoportokat érzékenyen érintő kérdés miatt “dühödt és durva támadásokra számítanak”.

Az ellenzéki párt képviselői – tételesen felsorolva az általuk összegyűjtött 74 cég nevét, az elnyert pályázati forrást, megnevezve a társaságok tulajdonosait, bejegyzett székhelyüket – arra kértek választ Németh Lászlóné fejlesztési minisztertől, milyen tulajdonosi struktúrájú szervezetek részesülnek az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyarország költségvetése által közösen biztosított forrásokból. A Jobbik által összeállított lista azt mutatja, hogy a sok esetben külföldön bejegyzett vagy külföldi – ciprusi, szlovák, osztrák székhellyel rendelkező – cégek több tíz, illetve több száz millió forintos támogatáshoz juthattak különböző projektekhez.

A parlament honlapján megtalálható miniszteri írásos válasz alapján a tárcavezető tételesen válaszolt a Jobbik kérdéseire, felsorolva, hogy az említett vállalkozásokkal mennyi volt a szerződött összeg, mennyi volt a kifizetett előleg és a számla alapú kifizetés összesen, illetve mikor történt az utolsó kifizetés, és mennyi volt az összege. Németh Lászlóné válaszában azt írta, a párt által említett 74 pályázóval kapcsolatban a vonatkozó támogatási konstrukciók esetében az volt a támogatási döntés előkészítése során kiemelt vizsgálati szempont, hogy “olyan vállalkozásokat támogassanak, amelyek hosszú távú, fenntartható beruházásaikkal eredményesen képesek hozzájárulni Magyarország és az érintett kisebb földrajzi terület fejlesztési terveihez és felzárkóztatásához”.

Mint a miniszter írta, ennek megfelelően a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elsősorban azt vizsgálta, hogy a vállalkozás képes-e megvalósítani a kiírásban szabott feltételeket, a projekt műszakilag és pénzügyileg megfelelően előkészített-e, képes-e a fejlesztéssel létrejött projekteredmény az új, hozzáadott érték megteremtésére, és hozzájárul-e az indikátorok teljesítéséhez össztagállami szinten. A fejlesztési miniszter aláhúzta: a támogatási szerződés feltételei tartalmazzák az átláthatóságot biztosító rendelkezéseket is, és ha a megvalósíthatósági idő alatt meghiúsul a projekt, az állam részére 100 százalékos visszafizetési kötelezettség áll fenn. “E kritériumok alapján garantáljuk az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásaival szemben támasztott kohéziós-politikai és felzárkóztatási célkitűzések minél hatékonyabb teljesülését” – írta Volner Jánosnak és Szilágyi Györgynek címzett válaszában a miniszter.