A közvélemény-kutató – 1500 fő megkérdezésével, az ország felnőtt lakossága körében szeptember első felében készült, az MTI-hez csütörtökön eljuttatott – felmérése szerint a fenti eredmény a kormánypárt esetében az idei legnagyobb támogatottságot jelenti, az MSZP pedig beállította a választások óta – júniusban is mért – legjobb eredményét. A Jobbik maradt a múlt havi 8 százalékon, az LMP híveinek száma ismét csökkent egy kicsit, jelenleg 2 százalékos a tábora. Továbbra is a választókorú népesség 2 százaléka támogatja a Demokratikus Koalíciót (DK) is. A pártoktól távolságot tartók aránya 52 százalék, szinte azonos az elmúlt két hónapban mérttel.
Az Ipsos összegzése alapján a részvételüket biztosra ígérő és pártot választók közege továbbra is kis létszámú, ezért a körükben mért adatok tájékoztató jellegűek. Itt, a biztos pártválasztók körében a Fidesz 40, az MSZP 32 százalékos, a Jobbik 17 százalékon áll, az LMP-nek 5, a DK-nak 4 százalékos a tábora.
Jelenleg a választópolgárok bő felének, 54 százalékának van valamilyen mértékű részvételi hajlandósága. A választásokra való előzetes feliratkozásukat 41 százaléknyian valószínűsítik, tehát e szabály esetleges bevezetésével minden negyedik potenciális szavazó távol marad a voksolástól – áll az Ipsos elemzésében.
A lemorzsolódás a cég szerint leginkább az eleve szerény részvételi hajlandóságot mutató alacsony iskolázottságúak körében, valamint az átlagos elmeneteli szándékkal rendelkező vidéki városok lakóinál figyelhető meg: e csoportokban minden harmadik potenciális szavazó nem tervezi a regisztrációt.
“A feliratkozástól való távolmaradás nem mutat párthovatartozás szerinti sajátosságokat, mindegyik politikai erőtől hasonló mértékben szakadnak le szavazók” – állapította meg az Ipsos.
A társadalom legnagyobb, a választópolgárok több mint felét összegyűjtő politikai csoportja továbbra is pártoktól távolságot tartóké, s ebben a nyár sem hozott változást. Viszonylag stabil volt az elmúlt három hónapban az MSZP táborának mérete is (14-15 százalékos), nem módosult a megalakulása óta a népesség 2 százalékát magához kötő DK támogatottsága sem, de egy kicsivel szűkült az elmúlt időszakban a Jobbik tábora (a korábbi 9-10 százalékról 8 százalékra) s nagyobb mértékben az LMP-é (6-ról 2 százalékra). A Fidesz a nyári hónapokban 16-17 százalékon állt, most 19 százalékra javított.
A jövőben minden bizonnyal azok voksolhatnak, akik előzetesen feliratkoznak. Az Ipsos ezzel összefüggésben azt jelezte legfrissebb kutatása alapján, hogy az emberek 36 százaléka kívül tartja magát a politikán, nem kíván regisztrálni és így szavazni sem. A választópolgárok egytizede még hezitál, nem alakult ki markáns álláspontja a nyilvántartásba vételről, és, illetve vagy a szavazáskor való megjelenéséről. A választópolgárok 41 százaléka mind a választási részvételét, mind az ahhoz szükséges feliratkozását valószínűnek tartja. Az előzetes regisztráció azonban egyértelműen csökkenti a részvételt, ugyanis a választásra jogosultak 13 százaléka potenciális szavazónak tekinti magát, de a voksolásra nem kíván előre jelentkezni – olvasható az Ipsos elemzésében.
“A szándékokat összegezve megállapíthatjuk, hogy az aktívnak mutatkozó, választási részvételben gondolkodó 54 százalékos csoportból a regisztráció elutasítása miatt 13 százaléknyian lemorzsolódnak. Másként fogalmazva: a voksolást tervezők háromnegyede az előzetes feliratkozást is vállalja, egynegyede viszont nem” – rögzíti az Ipsos.
A cég szerint a fővárosiak választói magatartását egyáltalán nem befolyásolja a regisztráció intézményének bevezetése: 61 százalékuk valószínűsíti a részvételét, 60 százalékuk a feliratkozást. Az átlagosnál kisebb lemorzsolódás várható a diplomásoknál is, 73 százalékuk menne szavazni, 65 százalékuk regisztrálni.
A feliratkozás bevezetése két társadalmi közeget nagymértékben eltántorít a választási részvételtől. A legfeljebb 8 osztályt végzettek részvételi hajlandósága eleve csekély, 42 százalékuk menne el voksolni s mindössze 28 százaléknyian akarják lajstromba vétetni magukat. A vidéki városok lakosságának – függetlenül a népesség számától – a szavazásra való elmeneteli szándéka átlagos (54 százalékos), a regisztrációs hajlandósága viszont alacsony (34 százalékos). Mostani szándékok alapján tehát úgy tűnik, hogy mindkét csoport potenciális szavazóinak egyharmadát a feliratkozás kötelezettsége visszatartja a választási részvételtől; az előzetes jelentkezés miatti lemorzsolódás minden párt szavazóbázisában hasonló mértékű – közölte az Ipsos.
A cég adatai szerint a pártok reménybeli, aktívnak és elkötelezettnek nevezhető szavazói jelenleg mindösszesen 2,3-2,4 millióan vannak. Az Ipsos eredményei azt mutatják, hogy a Fidesznek 900-950 ezer olyan támogatója van, aki nemcsak részt venne a választáson, hanem az ezt megelőző regisztrációt is vállalja. A szocialista párt most 650-700 ezres bázissal számolhat, a Jobbiknak 300-350 ezer fős feliratkozást és voksolást tervező híve van. A DK-hoz és az LMP-hez erősen kötődő választópolgárok száma megközelítőleg 100-100 ezer fő.