Lázár JánosKossuth Lajos nemcsak az érdekérvényesítés, hanem az érdekegyesítés szószólója és megtestesítője is volt. Az 1848-ban Kossuth irányításával kovácsolt társadalmi összefogás, az emberek közös akarata, támogatása és egyetértése nélkül ma sem lehet sikeres nemzet a magyar. Erről beszélt a Miniszterelnökséget vezető államtitkár Cegléden.

Lázár János a Kossuth Lajos ceglédi toborzóbeszédének emlékére tartott szombati rendezvényen hangsúlyozta, mi gyakran tele vagyunk panasszal, reménytelenséggel, de Kossuth a mostaninál jóval nagyobb áldozatvállalást kért és kapott az emberektől. Hozzátette, hogy sokan veszteségként élik meg az elmúlt két évtized történéseit, miközben az 1848-as hősökre és a szabadságharc utáni időkre gondolva az általunk meghozott áldozatok csekélynek tűnnek. Kossuth Lajos volt az első politikus az országban, aki nemcsak a “pesti úri környezetben”, hanem vidéken, így Cegléden is képes volt szót érteni az emberekkel – mondta az államtitkár.

Lázár János kiemelte, minden népnek vannak közös pontok az emlékezetében. A magyarságnak 1848 tavasza az első ilyen, meghatározó, közös emlék, ekkor született meg ugyanis a magyar szabadság – tette hozzá.

A politikus történelmünknek e korszakát felidézve azt mondta, a ceglédiek büszkék lehetnek városukra és elődeikre, azokra az emberekre, akik Kossuth idejében vagy azt követően a szenvedést, sőt a halált is vállalták hazájukért. Lázár János külön méltatta azt a száztagú ceglédi küldöttséget, amelynek tagjai Torinóba utazva 1877-ben az önkéntes száműzetésben élő Kossuthot arra kérték: térjen haza és legyen Cegléd képviselője.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár köszöntőjének elmondása után részt vett a Pest megyei város díszpolgári címeinek átadásán és a Szabadság téri református templom előtt tartott honosítási ceremónián. A XVII. Kossuth-toborzó péntektől vasárnapig tartó rendezvénysorozatának ez utóbbi eseményén Cegléd határon túli testvértelepülései közül Gyergyószentmiklósról 53 székely magyar tett ünnepélyes állampolgársági esküt.