Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkárának elmondása szerint a program része hivatásetikai kódex kiadása a közigazgatási szervek munkatársai számára június 30-ig, emellett az alapvető etikai normák és a korrupcióval szembeni értékek és ismeretek beépülnek a Nemzeti alaptantervbe, és a lakosság korrupcióellenes ismereteit is szeretnék tájékoztató programokkal, kampánnyal növelni. A lakosság körében a korrupció érzékelése igen magas szintű, öt emberből négy említi, mint létező problémát, és a kutatások szerint 63 százalék véli úgy, hogy ma kapcsolatok és korrupció nélkül nem lehet előre jutni – jelezte az államtitkár, hozzátéve, ezt az arányt 50 százalékra szeretnék csökkenteni.

Az egyik legelterjedtebbnek az egészségügyi korrupció mellett a közbeszerzéseket tartják, a vállalkozások 57 százaléka állítja, hogy korrupció nélkül nincs közbeszerzés. Ezt az arányt szeretnék 45 százalékra leszorítani. Rétvári Bence kiemelte, a program nem kizárólag a büntetőjog eszközével harcol a korrupció ellen, hanem igyekszik a megelőzésben is minél nagyobb lépéseket tenni. Ezt azt jelenti – magyarázta az államtitkár, hogy a “kormányzati szervezetrendszer ellenállóképességét növelnék”. Ennek személyi, szervezeti és társadalmi vetületét vázolva elsődleges célterületként a minisztériumokat jelölte meg, majd kitért a központi közigazgatásban dolgozókra és egyéb állami szervek munkatársaira is. Az Állami Számvevőszékkel és a Nemzeti Közigazgatási Intézettel közösen olyan képzéseket indítanak majd, amelyek az egyes kormánytisztviselők korrupció felismerési képességeit javítják. A jogszabályok elkészítésekor a hatásvizsgálat része lesz a korrupciós kockázatok felmérése, és szólt a bejelentő védelmi rendszer kiépítéséről és megerősítésétől. A lényeg, hogy maga a szervezet küszöbölje ki azokat a korrupciós utakat, formákat, amelyek megjelennek. Ezt az integritás irányítási rendszert idén két szervnél, év végétől fokozatosan először a tárcáknál, majd az általuk felügyelt intézményeknél vezetik be.

A tárcák belső korrupcióellenes bejelentéskezelő rendszerét pedig szeptember 30-ig kell kialakítani. A parlamenti államtitkár jelezte, évente összefoglalót kell készítenie a korrupcióellenes tevékenységéről az ÁSZ-nak, az OBH-nak, a GVH-nak, a közbeszerzési hatóságnak, a PSZÁF-nak, a Legfőbb Ügyészségnek, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak. Áttekintik továbbá a közbeszerzési jogszabályokat, a büntetőjogszabályokat, és pénzügyi és költségvetési támogatásokról szóló jogszabályokat is. Kitért továbbá arra, hogy Magyarország csatlakozni fog nyílt döntéshozatali és korrupcióellenes fellépésre vonatkozó deklarációhoz, amelyet tavaly szeptemberben hirdettek meg. Rétvári Bence úgy fogalmazott, ilyen jellegű, kormányzati szintű program a rendszerváltás óta nem volt, pedig igen nagy szükség lett volna rá. Mint mondta, még ebben a kormányzati ciklusban szeretnének eredményeket elérni, és bízik benne, hogy sikerül érzékelhetően visszaszorítani ezt a jelenséget.
 
“Anélkül, hogy az állam önmagán nem kezdi el a korrupcióellenes fellépést, nem várható a gazdasági és a társadalmi korrupció visszaszorulása” – állapította meg, hozzátéve, az is fontos, hogy a társadalom ne csak a büntetőjog, hanem az etikai alapelvek alapján is elutasítsa ezt a jelenséget. A parlamenti államtitkár felidézte, hogy 2010 szeptemberében a magyar kormány első között csatlakozott a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémiához az alapítók után, megerősítették a bíróságokat és az ügyészséget a korrupcióellenes tevékenységükben. Mint kifejtette, az ügyészség tavaly egymilliárd forintból felállított egy 55 fős szervezetet, amelynek célja kifejezetten a korrupcióellenes bűncselekmények felderítése. Kitért arra is, hogy a bíróságokat előző esztendőben többek között azért támogatták meg 3 milliárd forinttal, hogy az ügyek minél hamarabb befejeződjenek. Utalt arra, hogy a közigazgatási tárca vezetője tavaly novemberben megállapodást írt alá, amely szervezetközi együttműködést ír elő a korrupció visszaszorítására a kormányzat, az ÁSZ, a Legfőbb Ügyészség és a Legfelsőbb Bíróság között.

Szólt arról, hogy várhatóan 2013. július 1-én lép hatályba az új büntetőtörvénykönyv, amelynek társadalmi vitája zajlik. Az új Btk. szigorúbb büntetési tételeket határoz meg a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatban. Minden társadalmi partner elismerte – folytatta -, hogy a korrupció visszaszorítása terén fontos volt a kormányzat elmúlt időszakban végzett elszámoltatási tevékenysége. A korrupciós kockázatok csökkentéséről szólt az állami vagyonnal való felelős gazdálkodásról elfogadott, és a nemzeti vagyonról szóló törvény. Ezek bezárják azokat a kiskapukat, amelyek a nemzeti vagyon kijátszására, a közérdek megkárosítására adtak lehetőséget.