Így választana Magyarország, ha most kellene szavazni

Így választana Magyarország, ha most kellene szavazni

Az Iránytű Politikai és Gazdaságkutató Intézet első közvélemény-kutatásának eredményeiről készült elemzés a pártpreferenciákra, a közhangulatra, az EU-tagság megítélésére, illetve a külföldiek termőföldvásárlására vonatkozó kérdéseket veszi górcső alá.

megkérdezettek mindössze 49%-a menne el valószínűleg, vagy biztosan szavazni egy most vasárnapi választáson, amin a Fidesz-KDNP nem tudná megismételni a 2010-es, bő kétharmadot érő eredményét. A számottevő gyengülés ellenére a kormánypártokra a biztos szavazók 40%-a szavazna, ezzel még mindig magasan a legtámogatottabb politikai erőt képezik. Az MSZP (25%) és a Jobbik (24%) hasonló támogatottsági szinten áll, ez alapján a váltópárti szerepért vívott küzdelem még nem tekinthető lefutottnak. Mindkét középpárt növelni tudta népszerűségét a 2010-es választáshoz képest, az LMP ezzel szemben “beragadt” 7% környékén. A Demokratikus Koalíció 3%-os eredménye miatt most nem kerülne be a Parlamentbe. Május elején végzett, telefonos felmérésük országos, 1000 fős reprezentatív mintára épült, a feldolgozott adatok tükrözik a felnőtt lakosság véleményét 3,2 százalékpontos hibahatárral.

Az életkori sajátosságok közül kiemeljük, hogy a Jobbik megelőzi a Fideszt a 24 év alattiak körében, de 30 év alatt is fej-fej mellett állnak. Az LMP-re is jellemző a fiatalabb korstruktúra, a szocialisták szavazóinak pedig 40%-a 60 év feletti. A kormánypártok az ötvenesek körében a legnépszerűbbek, a szocialisták pedig 60 év felett zárkóznak fel a Fideszhez.

A politikából való kiábrándultságot jelzi, hogy a válaszadók 37%-a a hat vezető pártelnök közül egyiket sem tartja szimpatikusnak. A szimpátia rangsort Orbán Viktor vezeti, őt a válaszadók 26%-a nevezte meg, mint legrokonszenvesebb vezetőt. A második legtöbb “szavazatot” Vona Gábor (14%) kapta, aki a legfiatalabbaknál vezető helyen végzett, de Észak-Magyarországon is ő a legnépszerűbb. Harmadik a sorban Mesterházy Attila (12%), aki a Közép-Dunántúlon hibahatáron belül előzi Orbánt. Mesterházyt Gyurcsány Ferenc követi 4%-kal, a rangsort pedig Semjén Zsolt zárja 1%-kal.

A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 56%-a nem elégedett az ország helyzetével. A választók között magas, 23% az egyáltalán nem elégedettek aránya. A kifejezetten elégedettek aránya mindössze 1%.

A megkérdezettek több mint fele elégedetlen a Fidesz-KDNP kormány eddigi teljesítményével, a kifejezetten elégedetlenek aránya 21%. A megkérdezettek nagy többsége (61%) háztartása anyagi helyzetének romlásáról számolt be. Az általános közérzet változásának nyomon követése érdekében létrehozott Iránytű Közéleti Barométer (IKB) indexben egyesítettük, ezáltal a későbbiekben soron követhetővé válik az általános választói elégedettség változása. A 100 fokú skálán mért IKB index 2012 májusában 33,4 ponton áll.

Rákérdeztünk arra, kit tartanak a választók az uniós tagság nyertesének. Elsőként a “bankszektort” (29%) és a “politikát” (21%) jelölték meg, míg a válaszadók 19%-a “nem tudta megítélni”, 18%-a szerint pedig “nincs igazi nyertese” a tagságnak. A “kereskedelem”, a “mezőgazdaság”, “lakosság”, és az “ipar” egyenként mindössze 2-5%-ot kapott.
Csupán 6% volt azok aránya, akik úgy vélik, hogy az EU-csatlakozásnak “nincs igazi vesztese”. A válaszadók 59%-a a lakosságot jelölte meg vesztesként. A megkérdezettek az egyes ágazatok közül a “mezőgazdaságot” (21%) jelölték még meg fő vesztesként, majd az “ipar” következett (5%), míg a “bankszektort” (2%) és a kereskedelmet (2%) csak kevesen említették a vesztesek között. “A konfliktusok hatására változott az Ön véleménye az Európai Unióról?” kérdésre adott válaszokból kiderül, a polgárok 43%-a “negatívabban ítéli meg, mint korábban” az unió tevékenységét, 41% azok aránya, akik “véleménye nem változott”, míg 8% “pozitívabban ítéli meg”, mint korábban. Az elemzés további részleteit a www.iranytuintezet.hu-n olvashatják.    

Kapcsolódó cikkek