Antal Attila és Hagyó MiklósPuskaporosra sikeredett a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen a Kecskeméti Törvényszéken folyó per csütörtöki tárgyalási napja. Előbb két korábbi tárgyalási napot ismételtek meg, aztán a BKV volt vezére folytatta vallomását, majd az ügyészség visszautasította a vádakat, amelyeket korábban ellenük hozott fel Antal Attila. Mesterházy Ernő védője pedig bejelentette, elfogadhatatlan az ügyészség eljárása.

Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró elmondta, hogy a nyolcadrendű Regőczi Miklós és a tizedrendű Vitéz Ágnes vádlottak között érdekellentét áll fenn, ennek ellenére közös védő képviselte őket a per szeptember 20-i és 25-i tárgyalási napján. Ezután tanácsvezető bíró a szeptember 20-i tárgyaláson elhangzott, Hagyó Miklós által felolvasott vallomás lényegét foglalta össze, majd Mesterházy Ernő ismételt kihallgatásával folytatta a megismételt eljárást. A vádlott nem tett vallomást, ezért írásban tett vallomását ismételte meg kivonatosan a tanácsvezető bíró.

Ezután Antal Attila keddi tárgyalási napon tett vallomását ismertette kivonatosan a bíró. A vádlottak fenntartották korábban felolvasott vallomásaikat. A két tárgyalási nap “megismétlése” után szünetet rendelt el a tanácsvezető bíró, majd folytatódott Antal Attila csütörtöki tárgyalási napra tervezett kihallgatása, aki azzal kezdte mondandóját, hogy amikor 2007-ben a BKV vezérigazgatójává kinevezték, a 4-es metró beruházásának előkészítése kétségbeejtő helyzetben volt, ezért kényszerűségből kötött külső céggel szerződést a projekt szervezésével és irányításával kapcsolatos feladatok elvégzésére. Egy családi ház tervezési, kivitelezési szintjén volt az ország akkori legnagyobb beruházása – mondta a per harmadrendű vádlottja, a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) Zrt. volt vezérigazgatója, aki leírt vallomását olvasta fel.

Hangsúlyozta, a vádiratban leírtakkal szemben nem Hagyó Miklós utasította arra, hogy az AAM Zrt.-vel szerződést kössön, hanem a Fővárosi Közgyűlésen kinevezett metróbiztos, Becker László ajánlotta a figyelmébe a céget. Majd hozzátette, az AAM Zrt.-vel kötött szerződés megkötésére “a fővárosi lakosok érdekében került sor, hogy minél előbb be tudjuk fejezni a projektet”.

Antal Attila elmondta azt is, vezérigazgatói kinevezésekor a BKV átalakítására kapott megbízást.

“Nem sikerült a 4-es metrót megúsznom, foglalkozni kellett vele” – tette hozzá.
Emlékezetett arra, hogy amikor 2007 elején a BKV vezérigazgatója lett, a metróprojekt előkészítésén tizennégyen dolgoztak, közülük érdemi munkát hat-nyolc ember végzett. Szerinte ekkora létszám nagyon kevés volt az ország legnagyobb, 500 milliárd forintos beruházásának végrehajtására. Vallomása szerint 2010-ben már 40 fővel dolgozott a metróberuházást végző csapat 920 millió forintos éves költségvetéssel, az általa kötött szerződések értéke ennek töredéke volt. “Ha ezeket a szerződéseket nem kötöm meg, akkor követtem volna el hűtlen kezelést” – tette hozzá.

A vádirat szerint a BKV Zrt. a számára szükségtelen szolgáltatásokra 2007-től 2008. április 22-ig, a szerződés felmondásáig több mint 133 millió forintot fizetett ki az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt.-nek. A volt vezérigazgató hosszasan beszélt a BKV-nak a C.C. Soft Kft.-vel a szentendrei HÉV utastájékoztatási rendszerének kiépítésére kötött szerződésről, mely 99 millió forint nettó összegűre emelkedett. A vádirat szerint eredményes próbaüzem a mai napig nem volt.

Vallomásában kitért arra, hogy nem érkezett hozzá olyan információ, amely szerint a projekt közbeszerzésével probléma lett volna. Hangsúlyozta, megbízott a kollégáiban, nem vett részt az eljárásban, nem ő írta alá a szerződést, de ő engedélyezte. Helyszíni bejáráson nem volt, de szerinte a BKV-nál egy 90 millió forintos beruházás nem volt különleges.

A vádirat szerint a negyedrendű vádlott Balogh Zsolt vezérigazgató-helyettes nem akarta igazolni a beruházás teljesítést, ezért Hagyó Miklós behívatta a Főpolgármesteri Hivatalba, és utasította, hogy a kifizetés 2007 karácsonya előtt történjen meg. Végül 118 millió forintot utaltak át a cégnek. A BKV volt vezérigazgatóját folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolják mint társtettest.

Közben Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján visszautasította az úgynevezett BKV-ügyben az egyik vádlott, Antal Attila, a fővárosi közlekedési cég volt vezetője, illetve egyes közszereplők szavaiban megfogalmazott vádakat, melyek szerint a nyomozás törvénysértő, az ötvenes éveket idéző módon zajlott.  

Antal Attila, a BKV korábbi vezérigazgatója – aki a Hagyó Miklós volt szocialista országgyűlési képviselő, főpolgármester-helyettes és társai ellen másfél milliárdos hűtlen kezelés és más korrupciós cselekmények miatt folyó büntetőper egyik vádlottja – a két nappal ezelőtti bírósági tárgyaláson arról beszélt: a nyomozás során tett részletes, magát és társait is terhelő vallomásait nagy nyomás alatt tette, emiatt elnézést kért vádlott-társaitól, és új tartalmú bírósági vallomásában már csak a vádak egy elenyésző részét ismerte be.

Fazekas Géza ugyanakkor csütörtökön elmondta, Antal Attila tucatnyi vallomást tett – egy esetben írásban is – javarészt még a rendőrségen, mindig legalább az egyik védője jelenlétében, és eddig sem a vádlott, sem védői nem jelezték, hogy a hatóságok nyomást gyakoroltak volna, semmilyen konkrét adat nem merült fel a vádlott szájából említett “kényszervallatásra”.

“Van, aki állja a sarat, van aki nem” – tette hozzá. Jelezte, éppen azért van jelen a kihallgatásokon az ügyvéd, hogy ügyfele jogainak érvényesítését segítse, védje, és hivatásából fakadó kötelessége, hogy ha a hatóságok részéről védencét érintő bűncselekményt tapasztal, ez ellen fellépjen. Jelen ügyben azonban eddig Gyalog Balázs ügyvédtől, aki ott volt Antal kihallgatásain, javarészt csak a kényszerintézkedések enyhítésére vonatkozó beadványokat kaptunk – jegyezte meg a szóvivő, aki hozzáfűzte azt is: a legutóbbi napokig nemhogy a hatóságokhoz, de a nyilvánossághoz sem fordult a vádlotti oldal azzal, hogy a hatóságok nyomásgyakorlását szóvá tegye.

“Ez az ügy már régen nem a tárgyalóteremben zajlik, de most átléptek egy olyan határt, ami miatt az ügyészség” nem hallgathatott tovább – jelentette ki Fazekas Géza. A szóvivő szerint vádlottak, védőik és egyes közéleti szereplők vádhatóság elleni támadásai indokolják, hogy az “ügyészség szokatlan formában és alkalomból” kommunikálja a történteket, elsősorban azért, mert fontosnak tartja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megóvását.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke szerdán sajtótájékoztatón szólította fel a rendőrséget és az ügyészséget, hogy válaszoljon Antal vádjaira. Valóban előfordult-e, hogy “a rendőrség az ügyészség nyomására erőszakkal csikart ki vallomást”, és ha igen, akkor ezt politikai megrendelésre tette-e. A pártelnök szerint Antal kijelentései alapvetően megváltoztatják a Hagyó-perrel kapcsolatos eddigi véleményeket.

Csütörtökön arra az Antaltól származó felvetésre, hogy rendőrségi kihallgatása során vallomását oldalanként faxolták át az ügyészségnek egyeztetés céljából, az ügyészségi szóvivő elmondta, jelen ügyhöz hasonlóan szoros ügyészi felügyelet alatt zajló nyomozások során általános gyakorlat, hogy még a kihallgatás napján, vagy az azt követő napokban, de mindenképpen a kihallgatás után átfaxolja a nyomozóhatóság a vallomást az ügyészségnek, de nem egyeztetés, hanem tájékoztatás céljából. Egyébként az ügyész azt is megteheti, hogy ott ül a kihallgatásokon, vagy akár maga is elvégezheti azokat.

“Védőimmel konzultálva őszinte, feltáró jellegű vallomást kívánok tenni” – e szavakkal kezdte Antal részletes beismerő nyomozati vallomását – jegyezte meg az ügyészségi szóvivő. Kérdésre válaszolva Fazekas Géza közölte, hogy képfelvétel nem készült Antal kihallgatásairól, melyek közül kilenc még a BRFK-n zajlott a 2010. január 26-a és május 21-e közötti időszakban, azt követően pedig már a KNYF nyomozott az ügyben, ahol szintén tett vallomást Antal.

A szóvivő nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy volt-e nyomozati alku a beismerés, illetve enyhébb kényszerintézkedés vonatkozásában Antal és a hatóságok között.
Arról, hogy Hagyó mentelmi jogának a választások utáni megszűnése és 2010. május 21-e előtt napokkal megtörtént eljárás alá vonása után mi szükség volt még a nyomozás átadására az ügyészségnek, Fazekas Géza annyit mondott, akkor a gyanúsítotti kör még nem zárult le.

Az ügyészségi szóvivő közölte azt is, hogy a gyanúsított, vádlott nem köteles igazat mondani, védekezésének egyetlen korlátja, hogy mást hamisan bűncselekmény elkövetésével nem vádolhat. Hamis vád miatt pedig csak az a hatóság tehet feljelentést, amelynél éppen van az alapügy, amivel kapcsolatban a vitatott kijelentést elhangzott. Jelen esetben ez a bíróság. Hozzáfűzte, a gyakorlatban az adott eljárási szakasz befejezése után dől el, hogy hamis vád miatt eljárást kezdeményez-e az illetékes hatóság, hiszen többnyire akkor kerül abba a helyzetbe, hogy a releváns adatokat értékelje. Amikor azonban az egész eljárás befejeződött, már bárki tehet feljelentést, illetve hivatalból maga az ügyészség is megindíthatja az eljárást.

Fazekas Géza kérdésre válaszolva jelezte, hogy Antalhoz hasonlóan a BKV-ügy egy másik vádlottjának, Mesterházy Ernőnek is voltak a per során olyan nyilatkozatai, melyekben súlyosan törvénysértőnek minősítette a nyomozást, és nyomásgyakorlással vádolta a bűnüldöző hatóságokat, ami szintén felvetheti a hamis vád kérdését.

Mesterházy Ernő a vádbeli időszakban Demszky Gábor volt budapesti főpolgármester politikai támogatója, személyes bizalmasa volt, a büntetőeljárás során pedig Antaltól eltérően tagadta bűnösségét. Fazekas Géza elmondta, a BKV ügyében Antal vallomásán kívül még számos más bizonyíték is az ügyészség rendelkezésére áll, melyekkel a per során alá kívánják támasztani a vádiratot.

Ezt Papp Gábor ügyvéd, a másodrendű vádlott Mesterházy Ernő védője sem hagyta szó nélkül. A Hagyó Miklós és társai ellen folyó per csütörtöki tárgyalásán elfogadhatatlannak nevezte az ügyészség eljárását a büntetőügy nyomozati és jelenlegi szakaszában is.

Papp Gábor ügyvéd azt mondta: “döbbentem hallgattam Antal Attila szavait, amikor vallomásában kitért arra, hogy házi őrizete alatt elmentek érte a rendőrök, bevitték, és azt mondták neki, hogy Mesterházy Ernőre kell terhelő vallomást tenni”. Az ilyen eljárás jogállamban elfogadhatatlan és törvénytelen; mindez felveti: “mi indokolta, hogy Antal Attilát egy nappal az őrizetbe vétel és a gyanúsítás után vigyék be, és Mesterházy Ernőről kérdezzék, ha az a gyanú egyébként alapos lett volna?” – tette fel a kérdést.

A védő szerint az eljárás résztvevőinek a tárgyalóteremben kell észrevételt tenniük az üggyel kapcsolatban. Ezzel a Központi Nyomozó Főügyészség csütörtöki sajtótájékoztatójára emlékezetett, amelyen a főügyészség visszautasította a Mesterházy Ernő és Antal Attila vallomásában megfogalmazottakat. Ha az ügyészségnek észrevétele van az üggyel kapcsolatban, szerencsésebb lenne, ha a tárgyalóteremben tenné meg – jelentette ki Papp Gábor.

Véleménye szerint az ügyészség eljárása a még ki nem hallgatott vádlottakat védekezésükben befolyásolja, félelemmel töltheti el. Hozzátette: ha igaz az a sajtóhír, hogy Mesterházy Ernővel és Antal Attilával szemben hamis vád miatt eljárást kezdeményezett az ügyészség, akkor “nyomatékos kétség fér” az elfogulatlanságához. Ez esetben meg kell fontolniuk, hogy kizárási indítványt terjesszenek elő – fűzte hozzá az ügyvéd.

A védő felvetésére Kutron Katalin ügyész azt mondta: Antal Attila eddigi bírósági vallomásaiban súlyos vádak hangoztak el rendőrökkel és ügyészekkel szemben, olyanok, hogy “hamis vádra vették volna rá az eljáró személyek az ügy eredményes lefolytatása ellenében”.

Az ügyész hangsúlyozta: hamis vád ügyében a bíróság rendelkezhet jelenleg eljárás megindításáról. “Kétséget kizáróan” megígérheti, és ezért az ügyészség szavatol, hogy ha az eljárás jogerősen befejeződik, akkor az ezekre vonatkozó állításokat hivatalból felülvizsgálják – tette hozzá.

Antal Attila az tíz kihallgatásán mindig jelen volt legalább egy meghatalmazott védője, aki sem indítványban, sem észrevételben, sem kifogásban, sem panaszban nem jelezte fenntartásait – mondta az ügyész, hozzátéve: ez etikai és akár “némi büntetőjogi” kérdést is felvet.

Kutron Katalin elmondta, a fokozott ügyészi felügyelet mellett folyó nyomozás során tájékoztatni kellett az ügyészséget, és faxot is használtak e célból. Az ügyész ezzel Antal Attilának arra a kijelentésére reagált, hogy a nyomozók faxon kértek tanácsokat a kihallgatása során.

A vádirat szerint a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes „jóvoltából” létrehozott és vezetett bűnszervezet 2007 januárjától 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak.